Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

58 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: XVlll. meg is állapított hiányok ós rongálások következtében, a t.-cz. bérleti szerződés 8-ik pontja alapján, minő korlátok közt 204. §. érvényesíthet kártérítési igényt és megadta az irányt arra A felülvizsgá- nézve, hogy a felebbezési bíróság, a elöntő ténykérdésre lati határozat, vonatkozó tényállás megállapítását illetőleg, miként járjon el; a táblának ez, a felebbezési bíróság előbbi Ítéletében meg­állapított tényállásra alapított határozata azonban, a peres felek között fennálló szerződési viszony magyarázatára, tehát a jog­kérdésre vonatkozólag sem bir az ítélt dolog erejével s kötelező jogi hatályát az eljárás további folyamában csak abban az eset­ben tartotta volna meg, ha az annak alapját képező tényállás a felebbezési bíróságnak a feloldást követő eljárásában sem jött volna változás alá. Minthogy tehát a felperes a feloldás után tartott felebbezési tárgyalás alkalmával bemutatott s az alpe­res által valódinak elismert uj okirat tartalmával bizonyíté­kot szolgáltatott arra nézve, hogy alperes a bérleti szerző­dés kiállítása után elismerte, hogy a bérelt helyiségre for­dított beruházások a háztulajdonost illetik, s a bérlőknek azokhoz semmi igényük nincs: a felebbezési bíróság — tekintettel az 1893 : XVIII. t.-cz. 152. §-ában foglaltakra — Ítéletének meg­hozatala alkalmával est a lényeges uj bizonyítékot nem mellőzhette azon az alapon, hogy az a tábla feloldó végzésében elfoglalt jogi álláspont korlátain kivül esik, sőt inkább helyesen alkalmazta az eljárási szabályokat akkor, a mikor ezt, a kereset tár­gyává tett kártérítési jog érvényesítésére nézve lényeges bizonyítékot tartalmazó uj okiratot, ítéletének meghozata­lánál tekintetbe vette. Az alperes felülvizsgálati kérvényében foglalt annak a panasznak tehát, hogy a felebbezési bíróság az ítélet meghozatalával és az azt megelőző eljárásával meg­sértette az 1893: XVIII. t.-cz. 204. §-ának harmadik bekez­désében foglalt jogszabályt, elfogadható alapja nincs. (901. máj 9. I. G. 30.) 214. §. 20302. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési Felfolyamo- bíróság végzése megváltoztattat!k, az elj arás a bírói illetőség dás. hiánya miatt hivatalból megszüntethetőnek nem találtatik. Indokok: Az elsőbiróság felpes keresetére tárgyalást tűzött és alperes a bírói illetőség hiánya miatt pergátló kifogást sem az elsőbirósági, sem a felebbezési eljárás folyamán nem tett; tehát az elsőbiróság a birói illetőség felett külön nem határozott, hanem a felebbezési bíróság a birói illetőség hiánya miatt az eljárást hivatalból szüntette meg és így a felebbe­zési eljárás során hozott és felfolyamodással megtámadott végzés tulajdonképen elsőfokú határozat; ez ellen a végzés ellen felfolyamodás esetében tehát nem alkalmazható az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-a 4. pontjának rendelkezése, hanem a S. E. 214. §-ának második bekezdése szerint, minthogy ettől eltérő rendelkezés nem létezik, alkalmazandó az 1881: LIX. t.-cz. 54. §-a 1. pontjának ez a rendelkezése, a mely szerint a birói illetőségei leszállító végzés ellen egyfokú felfolyamo-

Next

/
Thumbnails
Contents