Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. tessék el. Minthogy továbbá a tábla mint felülvizsgálati biro- '893 : xvih. ság ezt a feloldó határozatát a felebbezési biróság Ítéletében t>cz. megállapított tényállás alapján hozta meg s annak az alap- «*• 9- m ján adta meg az utasítást arra nézve, hogy a tényállás A felulvizsgamilyen irányban egészíttessék ki, nem lehet az 1893: XVIIL lati határozat, t.-cz. 204. §-ában foglalt eljárási jogszabályt abban a megszorító értelemben sem alkalmazni, hogy a feloldó végzésben meghatározott jogi útmutatást akkor is tartozik követni a felebbezési bíróság, ha a döntő ténykérdésekre vonatkozó tényállás az ujabb bizony itásfelvétel folytán megváltozik s olyan tényállás állapítandó meg, a melyre vonatkozólag a feloldó végzésben elfoglalt jogi állásponl már nem alkalmazható. Az a jogszabály ugyanis, hogy a felebbezési biróság a feloldás folytán foganatosított ujabb eljárásban és határozathozatalban a felülvizsgálati biróság által elfoglalt jogi állásponthoz tartozik alkalmazkodni, még nem zárja ki teljesen azt, hogy a tényállás ebben az ujabb eljárásban is olyan lényeges változás alá jöhet, hogy a mellett a felülvizsgálati biróság feloldó végzésében elfoglalt jogi álláspont elveszti gyakorlati jelentőségét: mert a ténykérdések végleges elbírálására hivatott felebbezési biróság némely esetben nem mellőzheti a valamely lényeges ténykörülményre vonatkozólag felajánlott bizonyításiéi vétel foganatosítását akkor sem, ha arra a felülvizsgálati biróság által nem utasíttatott, különösen abban az esetben, ha a bizonyítani kivánó fél azt a tényállást már az első felebbezési eljárás folyamán felhozta és bizonyítani is kívánta s a felebbezési biróság azt mint az első Ítéletének meghozatalánál elfoglalt jogi álláspont mellett lényegtelent nemcsak mellőzte, hanem — mint az adott esetben is történt — még a tárgyalási jogyzőkönyvbe se vezette be; sőt inkább hivatalból is tartozott arra vonatkozólag a bizonyitásfelvételt foganatosítani a felebbezési biróság, mert ellenkező esetben a felperes a felebbezési biróság mulasztása folytán elesett volna attól, ho gy a tábla feloldó végzésében elfoglalt jogi álláspont mellett kétségkívül lényegessé vált azt a bizonyítékot érvényesítette volna; de annak az alapján a perújítás jogorvoslatát sem vehette volna igénybe mint uj bizonyíték alapján, mert az már ebben a perben felhozatott. A felülvizsgálati kérvényben felhozott azt a panaszt tehát, hogy a felebbezési biróság az 1893: XVIII. t.-ez. 204. §-ában foglalt eljárási szabályt megsértette az által, hogy a tábla feloldó végzésében elfoglalt jogi állásponthoz szorosan nem alkalmazkodott, a tábla indokoltnak nem találta. (901. márcz. 21. I. G. 322/900.) 20301. Bpesti tábla : A tábla feloldó határozatával az 1893 : X\ III. t.-cz. 204. §-a értelmében, a felebbezési bíróságot is kötelező jogi álláspontot foglalt ugyan el arra vonatkozólag, hogy felperes, mint bérbeadó tulajdonos, a bérleti szerződés megszüntetése és a bérelt helyiségnek kiürítése után, a bérelt helyiségen tapasztalt és előleges bírói szakértői szemle utján