Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

56 SOMMÁS ELIJAKAS. 1893: XVlll. saját korábbi vallomásával szemben. A felperes most érint.-cz. tett panaszainak nincs megállható alapjuk s azok kiindulási 197. §. pontja téves. Ugyanis a S. E. 197. §-a értelmében a lelebbend felülvizsgá- zési bíróság Ítéletében megállapitott tényállás az irányadó ós lati eljárás- nem az iratokból megállapítható tényállás. Ebből, valamint bon irányadó a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának a S. E. 64. §-a tényállás, szerint a tényállás megállapítására hivatott bíróság részéről való szabad mérlegeléséből következik, hogy a felülvizsgálati biróság nem bocsátkozhatik annak vizsgálatába, hogg a felebbe zési biróság Ítéletében megállapított tényállás ellenében a tanuknak és a peres feleknek a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásaikból és nyilatkozataikból minő tényállás volna megállapít ható; s ugyanazért a felülvizsgálati kérelemben felhozott mindazok az érvelések, a melyek a felebbezési biróság Ítéletében megállapitott tényállásnak jegyzőkönyvbe vett vallomásokkal való czáfolására vonatkoznak, felülvizsgálati kérelem alapjául nem szolgálhatnak stb. (902. ápr. 18. L G. 649.) 204. §. 20299. Curia: A Curia feloldó határozatával a felebbezési A felülvizsgá- biróságnak D) 187. számú Ítélete nem azért oldatott fel, mivel lati határozat, abban valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva vagy felhozottaknak tekintve, hanem azért, mivel a felebbezési biróság téves jogi álláspontból kiindulva, a már meglevő bizonyítási anyagból a helyes jogi álláspontra voyiatkozó tényállást nem állapította meg; a mint tehát egyfelől a S. E. 204. §-ának rendelkezése értelmében a felebbezési bíróság a felülvizsgálati biróság által elfoglalt jogi állásponthoz alkalmazkodni tartozott, ugy az másfelől nem volt elzárva attól, hogy a jogi álláspontra vonatkozó tényállást a már meglevő bizonyítási anyagból állapítsa meg ; mert továbbá alperesek nem vitatják, hogy az előző perek irataiból a vonatkozó tényállást a felebbezési biróság valamely jogszabály megsértésével állapította meg; és mert a biróság a szakértői bizonyításnak eredményéből meggyőződését szabadon alkothatván meg, ez iránybani tényállása csak valamely kötelező bizonyítási vagy eljárási jogszabály megsértése esetében támadható meg sikerrel, ilyen azonban fenn nem forog. (900. okt. 26. I. G. 356.) 20300. Budapesti tábla: A táblának a feloldó végzésben a szerződés magyarázatára és az abból származó jogok ós kötelezettségek mérvének meghatározására vonatkozó ez a jogi álláspontja az J893: XV 111. t.-cz. 204. § a értelmében kötelező volt ugyan a felebbezési bíróságra, de a nélkül, hogy ennek a jogkérdésben történt állásfoglalásnak az ítélt dologgal egyenlő joghatály volna tulajdonitható: mert ítélt dolog csak jogerős ítélet alapján keletkezhetik, a felülvizsgálati biróság pedig a jogkérdésben sem hozott Ítéletet, hanem csak oly közbeeső határozatot, a mely a jogkérdést sem dönti el végérvényesen, hanem csak irányt szab az alsóbb bíróságoknak arra nézve, hogy az miként dön-