Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. ós arra, hogy nem merült fel olyan adat, miből megállapít- 1893 xvm. ható volna, hogy az illető közadós közkereseti vagy betéti t.-cz. társaság volt, a felperesi közadós kereskedőnek, helyesen 197. §. kereskedelmi társaságnak nem tekinthető. Azonban a S. E. A felülvtzsgá175. ij-a szerint, a mennyiben a í'elebbezés szóbeli tárgyalás lati eljárásnélkül intéztetik el, a határozathozatalban az elsőbirósági ban irányadó iratokból, ideértve az Ítéletet is, megállapítható tényállás az fényállás. irányadó ; továbbá az, hogy valamely egylet kereskedelmi társaságnak tekintendő e, jogkérdés, a mi a megállapított tényekből dönthető el; ámde a felebbezósi bíróság nem terjeszkedett ki arra, hogy eziránt az elsőbirosá,í>i iratokból minő tényeket talált felhozottaknak és meg- vagy meg nem állapithatóknak, sőt az elsőbirósági iratok tartalmából az tűnik ki, hogy sem arra, hogy a felperesi közadós kereskedelmi társaságnak tekintendő, sem ennek ellenkezőjére tüzetes tények ott fel sem hozattak és hogy ebben a kérdésben a felek között ott jogvita sem volt. Ilyen körülmények között a S. B. 117. §-a szerint a felebbezési bíróság, ha a czégjegyzék betekintését szükségesnek találta és ez által kétségtelenül a bizonyitásfelvételt, habár nem is határozattal, elrendelte és ha a döntő jogkérdés szempontjából a ténybeli állításokat kimerítőknek nem találta és ez okból az ügy felderítése a felek meghallgatását tette szükségessé; tartozott volna szóbeli tárgyalást kitűzni és erre a feleket megidézni; minthogy pedig a felebbezési bíróság ezt nem tette és így az összes döntő ténykörülményekre különben is hiányos ténymegállapítása szabálytalan is és ezek miatt az ügy a felülvizsgálati eljárásban érdemi eldöntésre nem alkalmas, a S. E. 204. §-a alapján a felebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot szabályszerű eljárásra utasítani. (902. nov. 27. G. 312.) 20298. Curia : Az eljárási szabály megsértésére fektetett panasz alapján felperes a felebbezési bíróság Ítéleti tényállását támadja meg és itt első sorban azt kívánja, hogy a per elbírálásának alapjául ne az ítéletben megállapított, hanem a jegyzőkönyvbeli tényállás vétessék és ebből kiindulva, a felperes felülvizsgálati kérelmének túlnyomó része a felebbezési bíróság ítéleti tényállásának akkép való czáfolásával foglalkozik, hogy azt panaszolja, hogy a tanuk vallomásából vont következtetés helytelen, hogy az Ítéleti indokok és megállapítások ellenkeznek a tanuk vallomásaival és a jegyzőkönyvbe foglalt tényekkel; hogy a felperesnek kihallgatásakor tett nyilatkozata nem határozatlan, hanem — miután a tárgyalás már befejeztetett — a meglepetésszerűen eléje szögezett kérdés lényegét és fontosságát nem értette, ennek megértése után azonban már határozottan vallott; hogy ez a meglepetésszerű és az eseményekből kiragadott kérdés helytelen megállapításokra és téves ítéletre vezetett; hogy ellenkezőleg az alperes vallomásában van ellentmondás