Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

54 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: xvill. 13-ika után is volt felperesnél a kabát kiigazítása (helyesen t.-cz. megigazitása) végett, nem állapította meg. A felebbezési biró197. §. ság ugyanis Ítéletében azt mondja, v hogy az első bírósági A feluivizsgá- ítéletben foglalt tényállást kiegészíti, a mi annak a ténylati eljárás- állásnak elfogadását látszik magában foglalni, de mig egyba» irányadó.felül a felebbezési bíróság azt a tényállást el nem fogadtényállás. hattá, mert az oly nemű kiegészítést, a mi az elsőbiróságéval homlokegyenest ellenkező jogi következtetésre vezet, meg sem tűrne, addig más felül a felebbezési bíróság ítéletéből annak a tényállásnak kiegészítése hiányzik, mert a felebbezési bíróság ítéletében csak a feleknek előadását ismertette, de azt, hogy a felek előadása és a bizonyítékok mérlegelése alapján tényként mit állapit meg, a már emiitett ténykörülmény kivételével ki nem fejtette. Tényállás alatt nem a feleknek a bíróság előtt tett előadásai értendők, hanem azok a jogalkotó, illetve jogátváltoztató vagy megszüntető tények, a melyekre a biróság a jogszabályt alkalmazza s a melyek ekként a biróság jogi következtetésének alapját teszik. Ezeket a tényeket kell a felebbezési biróságnak Ítéletében megállapítani, a megrendelés tényétől a perindításig különösen pedig a vonatkozó időpont megjelölésével azokat, a melyekből a rendelkezésre bocsátás és annak tárgya megállapíthatók, s egyszersmind a S. E. 64. §-a értelmében elő kell adni az okokat is, a melyek a biróságnak meggyőződését előidézték, s a melyeknél fogva a tényállást igy állapította meg s nem máskép. (900. nov. 23. I. G. 201.) 20297. Curia felülvizsgálati tanácsa: Felperes részéről már csak a felülvizsgálati kérelemben felhozott uj ténykörülmények és ezekre vonatkozó okirat, mint nem valamely eljárási szabály nem alkalmazására vagy nem helyes alkalmazására vonatkozók, a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál tekintetbe nem vehetők. Többire nézve: felperes a felebbezési biróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése okából támadja meg. Felperesnek az a panasza, hogy a fizetések megszüntetése a csődjog szempontjából akkor is jelentőséggel bir, ha a közadós nem kereskedő, alaptalan; mert a fizetések megszüntetése a megtámadási jog aJapjáid csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt. (Hasonló ért. határozott a Curia 1898. G. 201., 1900. G. 511. és 1901. G. 399. sz. a.) Egyebekben felperes panasza lényegileg alapos. A felebbezési biróság ugyanis a felebbezést nyilvános előadás utján intézvén el, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával, felperest keresetével azért utasította el, mert felperes keresetét a közadós fizetésének megszüntetése és ennek alperes előtt ismert voltára alapította; már pedig a felebbezési biróság a nála vezetett és hivatalból betekintett czégjeqyzékekböl arról győződött meg, hogy a felperesi közadós a czégjegyzékbe bevezetve nem, volt, ezért tekintettel a keresk. tön . 149. §. 3. pontjának és 224. §. 2. pontjának rendelkezésére