Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 53 és a per anyagával kapcsolatban levő tüzetes panasz fog- 1893: XVIII. laltassók (hasonló értelemben határozott a Curia 1898. G. tcz 294. sz. alatt); ós mert a felperes válasziratában kijelenti ugyan 194azt, hogy a felülvizsgálati kérelemhez azon az alapon csatla- Csatlakozás a kőzik, mert a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett és felülvizsgálati hogy alperesnek a kereset értelmében marasztalását kéri; azon- kérelemhez, ban csatlakozási kérelmére vonatkozóan válasziratában semmi egyéb wm foglaltatik, hanem a válaszirat egyéb tartalma egyedül és kizárólag az alperesi felülvizsgálati kérelemre, az ebben felhozottakra és ezeknek czáfolatára vonatkozik; felperes csatlakozási kérelmében tehát kifejezett és a per anyagával kapcsolatban levő tüzetes panasz nem foglaltatik. (903. jan. 7. 409/902.) 20296. Budapesti tábla: A S. E. 170. és 121. §-ai ér- 197 §. telmében a felebbezési biróság indokolásában a tényállás elő- A felülvizsgáadandó s a 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban a eljárásfelebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás irány- ban irányadó adó. Ennek a tényállásnak a megtámadását a 197. §. meg- tényállás. engedi s ezen valamint a 204. §. szerint a támadás törvényszerűsége esetén a felülvizsgálati biróság a felebbezési biróság által megállapított helyett más tényállást állapithat meg, de annak, hogy ezt tehesse, alapfeltételét teszi az, hogy a felebbezési biróság a tényállást megállapította legyen. A 204. §. szerint a felülvizsgálati biróság az ügy érdemében csak a felebbezési biróság ítéletében megállapított vagy a felülvizsgálati eljárásban a 197. §. értelmében megállapítható tényállás alapján ítél, vagyis csak akkor, ha a felebbezési biróság ítéletében megállapított s a 197. §-nak megfelelően meg nem támadott tényállás alapján, vagy megfelelő megtámadás esetén annak elvetésével a samt maga által megállapított tényállás alapján az ügyet eldöntheti, de nem bocsátkozhatik a felülvizsgálati biróság az ügy érdemének eldöntésébe akkor, mikor a felebbezési biróság Ítéletében a tényállást nem állapította meg, mert a nem létező tényállást Ítéleti alapul el nem fogadhatja, sem a helyett, a mit megtámadni nem lehetett, mást nem állapithat meg. Az 1893 : XVIII. t.-czikkben megalkotott felülvizsgálati intézmény lényege is több helyen, különösen a 185. és a már -említett 197. ós 204. §-okban kifejezett czélzat szerint a felülvizsgálati bíróságtól jogkérdések megoldását várja s annak a ténykörülmények megállapítását a 197. §. szerint csak nagyon kivételes esetben teszi feladatává; ezért szükséges, hogy a felebbezési biróság ítéletében a tényállás adva legyen, mert e nélkül a felülvizsgálati biróság a lényegében csak jogkérdések eldöntésére irányuló hivatásának meg nem felelhet. A felebbezési biróság ítéletében azonban a tényállás csak a megrendelés körülményeire és a ruha hibásságára nézve van megállapítva, de a ruhának megrendeléséről a per indításig felmerült ténykörülményeket a felebbezési biróság annak az egynek kivételével, hogy másodrendű alperes 1898. évi június