Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

48 SOMMÁS ELJÁRÁS. 893: XVlll. dések helyes vagy téves értelmezéséből a szerződő feleknek t-"cz- az írásban foglalt szerződési nyilatkozatokban kifejezett más­185. §. más czélzata vonható le, felperes pedig panaszaival a szerző­felülvizsgá-fás értelmezésének helyességét támadta meg, ennélfogva a lat alapja, felebbezési bíróságnak ez az értelmezése felülvizsgálat tár­gyává volt veendő (902. okt. 21. I. G. 185.) 20287. Curia felülvizsgálati tanácsa: (Alperes panaszára vonatkozólag) .... Feloldó határozatában arra a jogi állás­pontra helyezkedett a Curia, hogy felperes a jogilag számí­tásba vehető késedelme esetében alperesnek kártérítéssel tar­tozik és részben azért oldotta fel a felebbezési bíróság akkori ítéletét, mert a felebbezési bíróság nem bocsátkozott a tény­állás megállapításába az iránt, hogy az alperes részéről fel­hozott károsodás ténybeli körülményei valók-e, hogy az a károsodás számszerűen milyen összegre mg és felperesnek 1899. évi késedelmével okozati kapcsolatban van-e ? A felebbe­zési bíróság pedig Ítéletében tényként azt állapitota meg, hogy alperes részéről 4 ló és 2 ember tartása, úgyszintén sürgetési utánjárás czimén felhozott károsodás felperesnek 1899. évi késedelmével okozati kapcsolatban nincs, e tény­állás mellett tehát a felebbezési bíróság az által, hogy e czimen alperes kárigényét felperes ellen meg nem ítélte, nem sértette meg az anyagi jogszabályt stb. Ezek szerint e két czimen alperest felperes ellen kártérítési jog nem illetvén, stb. (Felperes panaszára vonatkozólag) .... A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint felperes egyoldalúan el­mulasztotta az általa szállítani elvállalt kavicsnak a kikötött időre való szállítását, e miatt alperes több irányban károso­dott, illetőleg alperesnek ez a vagyoni hátránya a felperes ama késedelmével okozati kapcsolatban van; e tényállás mellett tehát a már fenn kifejtetteknél fogva az anyagi jog­szabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi dön­tése, a mely szerint alperesnek ezt a kárát felperes ellen megítélte .... (902. szept. 10. G. 60.) 20288. Curia: A házasságtörés megállapítása nem tény­kérdés, hanem jogkérdés, mely az erre vonatkozó tényekből vonható le jogi következtetéskópen. (903. febr. 21. I. G. 545.) 20289. Curia: Jogról való lemondásnak következtetés utján való megállapítása jogkérdés. A jogról való lemondás­ról csak ott lehet szó, a hol az erre irányuló akarat vagy világos szavakkal, vagy minden kétséget kizáró tényekkel van kifejezve. (903. márcz. 11. G. 579.) 20290. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alperesek panasza az, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett akkor, a mikor hivatalból nem vette figyelembe a S. E. 27. §. utolsó­előtti bekezdése ellenére a bírói illetékesség hiányát, holott a kereset az ismeretlen örökösök ellen is indíttatott, ilyen esetben pedig az 1868. évi LX. t.-cz. 53. §. d) pontja szerint a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs. Ez a panasz

Next

/
Thumbnails
Contents