Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS*. 49 is alaptalan; mert eltekintve attól, hogy felperes már az első- '893: XVIII. birósági eljárás folyamán a keresetet az ismeretlen örökösök- t--ci. kel szemben letette, a netaláni ismeretlen örökösök mint csupán 185. §. jogilag létezhetőknek feltételezett személyek sem távollevő, sem A felülvizsgágyámság vagy gondnokság alatti személyeknek nem tekinthetők s lat alapja, ezekre az 1868: LIV. t.-cz. 53. §. első pontja és a S. E. 27. §-a utolsóelőtti bekezdése által alkalmazást nem nyerhet. Panaszolják továbbá alperesek, hogy a felebbezési biróság jogszabály sértésével vetette el az itélt dologra vonatkozó kifogásokat. Ez a panasz is alaptalan. A felebbezési biróság Ítéletének tényállása, de a beszerzett iratok tartalma szerint is felperes az 1886. évben inditott és felperes részéről meg is újított pert a kölcsönügylet jogalapjára fektette, mig a mostani perben a szóval is előterjesztett Írásbeli keresetben követelésének a jogtalan gazdagodás jogalapját adta. Jogszabályaink szerint pedig a pert vesztő fél, habár a pert megújította is, követelését más jogalapon uj keresettel érvényesíteni jogosítva van. Alpereseknek további panasza az, hogy a felebbezési biróság jogszabály ellenére is helytelenül állapította meg tényállásként azt, hogy néhai kiskorú L. L. 1885. évben kiskorúságában gyámhatósági jóváhagyás nélkül önálló mészáros ipart űzött s ez időben felperestől kölcsön vett 1340 koronát. Úgyszintén panaszolják, hogy a felebbezési biróság jogszabály ellenére és helytelenül állapította meg tényállásként azt, hogy kiskorú L. L. ezt a kölcsönösszeget önálló mészáros üzletébe befektette és ezt a tényállást alperesek az alapon támadják meg, hogy felperes ez irányú állításait nem bizonyította és a felebbezési biróság ezt a tényállást az ítéletében felhozott tényadatok alapján meg nem állapíthatta. Ámde alperesnek a S. E. 197. §-ában előirt módon ki nem mutatták, hogy a felebbezési biróság azt a tényállást valamely jogszabály sértésével állapította volna meg, mert a felebbezési biróság Ítéletében előadta azokat a perbeli bizonyítékokat és perbeli adatokat, a melyekből az eme tényállásra vonatkozó meggyőződését merítette, jeléül hivatkozott a keresethez A) alatt csatolt adóslevélre, a B) alatt csatolt községi bizonyítványra, S. J. tanú vallomására és a pernek körülményeire, mindezekre pedig meggyőződését jogszabály sértése nélkül állapíthatta. Az pedig, hogy a felebbezési biróság az Ítéletében felhívott okiratokkal tanúvallomással ésperbeli adatokkal mit látott bizonyítottnak, mint a bizonyíték mérlegelésének eredménye, felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Panaszolják alperesek azt is, hogy a felebbezési biróság jogszabály sértésével mondotta ki azt, hogy néhai L. L. a kereseti összeggel felperes kárával jogtalanul gazdagodott. Ez a panasz alaposnak találtatott. Az a kérdés, hogy forog-e fenn más kárával való jogtalan gazdagodás, jogkérdés, a mely felülvizsgálat tárgyává tehető Minthogy ekként a felebbezési biróság tényállásából néhai L. L.-nak felperes kárával való jogtalan gazdagodása jogilag Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. XIV. 4