Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)
SOMMÁS ELJÁRÁS. 47 ségére vonatkozó részében színlelt voltát kívánja bebizonyi- 1893: XVIII. tani, a mennyiben azt állítja, hogy a vételár az ő és az al- t peresek megegyező, de a jogügylet Írásba foglalása alkal- 185- §• mával czélzatosan eltitkolt akarata szerint nem a különben A feiülvizsgávalódinak elismert okiratban kitett 800 írtban, hanem 1300 lat alapja. írtban állapíttatott meg és keresetével azt a czélt kívánja elérni a felperes, hogy alpereseknek a vételáríizetésre vonatkozó kötelezettsége a köztük tényleg létrejött, de a szerződés irásba foglalása alkalmával elpalástolt valódi megállapodásnak megfelelő mértékben állapíttassák meg. Ebben a perben tehát az a döntő jogkérdés, hogy valóban színlelt-e a felek között létrejött adásvételi szerződésnek a vételár meghatározására vonatkozó része, s való-e az, hogy a vételár a peres felek kölcsönös akarata szerint a felperes által megjelölt 1300 írtban állapíttatott meg, sez a jogkérdés az adásvételi szerződést tartalmazó, alakilag nem is kifogásolt közjegyzői okirat vonatkozó pontja ellenében a szerződő feleknek a szerződés tárgyára vonatkozó tényeit és nyilatkozatait megállapító tényállás alapján döntenclő el. (901. febr. 28. I. G. 299/900.) 20282. Debreczeni tábla: A szerződés magyarázata jogkérdés ugyan, de csak annyiban, a mennyiben az magának a szerződés kötelmi minőségének a megállapítására, vag}ás arra vonatkozik, hogy a szerződésben felhozott tények jogi kötelezettséget megállapitanak-e; annak magyarázat utján való megállapítása tehát, hogy a felek közt létrejött szerződós az abban felhozott tények alapján vállalati szerződésnek, adásvételnek vagy munkaszerződésnek tekintendő-e, jogkérdés ; de nem tekinthető jogkérdésnek az a kérdés, hogy a szerződésben felhozott tények megtörténtek-e. (901. iun. 20. Gr. 85.) 20283. Budapesti tábla: Az a kérdés, hogy valaki valamely közkereseti társaságnak tagja-e, önmagában nem ténykérdés, hanem csak a megállapítható tényekből vont jogi következtetés. (901. jun. 20. II. G. 53.) 20284. Budapesti tábla: A létrejött jogügylet minősítése nem ténymegállapítás, hanem a minősítés az anyagi jognak az egyes ügyletekre fennálló szabályaiból levont jogi következtetés utján döntendő el. (901. máj. 9. I. G. 38.) 20285. Budapesti tábla; Az a kérdés, hogy M. A. és a felperes között a B) alatti okirat és a tanuk vallomása szerint minő jogviszony keletkezett, nem ténykérdés, hanem jogkérdés: mert azt a kérdést csak a B) aiattiban megjelölt s a tanuk vallomása szerint is kétségtelenül létrejött jogügylet értelmezésével lehet eldönteni, a szerződések értelmezése ós minősítése pedig a jogkérdések közé tartozik. (901. ápr. 18. I. G. 307/900.) 20286. Curia: Minthogy a szerződések értelmezése iránti kérdés felülvizsgálat alá vonható jogkérdés és minthogy a szerző-