Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)
SOMMÁS ELJÁRÁS. 4:. az elállás jogilag következtethető, sőt a tanuk vallomására 1893: XVlll. is csak összesítve, általánosságban hivatkozik s nem jelöli t.-cz. meg, hogy melyik tanú minő vallomását veszi alapul e rész- 185. §. ben meggyőződésének megalkotására. Alperes panaszai lényegi- 4 felülvizsgáleg alaposak. A felebbezési biróság ugyanis azt, hogy a lat alapja. felek közt a megkötött adásvételi szerződés megszüntetése iránt egyesség jött létre, csak következtette. Annak megállapítása pedig, hogy a felek bizonyos fényeinek van-e jogalkotó vagy jogmegszüntető hatálya, vagyis, hogy azok által bizonyos szerződés létrejött-e vagy pedig bizonyos fennálló szerződés megszünt-e, jogkérdés keretébe tartozik és felülvizsgálat tárgyává teendő: tehát jelen esetben az lenne felülvizsgálandó, hogy a per folyamán felhozott tényekből azok megállapítása esetén a szerződés megszüntetésére vonható-e jogi következtetés. Úgyde a felebbezési biróság megtámadott Ítéletében a tanuk vallomása alapján nem állapítja meg azokat a tényeket, melyek alapján a szerződés megszüntetésére következtetés vonható, hanem átalánosságban anélkül, hogy részletezné, hogy mely tanú vallomásával mily tényt vett bizonyítottnak, megállapíthatónak találja, hogy a felek a megkötött szerződéstől elállottak. E megállapítás hiánya miatt feloldandó volt. (901. okt. 2. I. G. 309 ) 20278. Curia: Ha a komoly szándék és elhatározás, vagyis a szerződési akarat hiányzik, ügylet létre nem jön; de olyan birói gyakorlat, hogy súlyos betegnél ez az akarat feltétlenül hiányzónak tekintessék, nincs és nem is lehet, mert az akarat komoly volta, mint ténykérdés, minden egyes esetben külön megállapításnak tárgya. (902. jan. 26. I. G. 556/1901.) 20279. Curia: Jogszabály az, hogy ha a különélésre a férj szolgáltat Okot, vagy ha nejével a házassági közösséget helyre állítani minden jogos ok nélkül vonakodik, nejét eltartani köteles. — Anyagi jogszabály az, hogy a gyermekek eltartásáról, mig azoknak keresetképessége be nem következik, első sorban az atya köteles gondoskodni, azt pedig, hogy a keresetképesség mikor áll be, a gyermek testi és szellemi fejlettségének, társadalmi helyzetének és munkakörének figyelembe vételével a biróság belátása szerint ítélheti meg. — A tartásdíj mennyiségének megállapítása ténykérdés s e részben a biróság csak arra van kötelezve, hogy a megállapításnál a felek társadalmi állását, vagyoni viszonyait és keresetképességét figyelembe vegye. (903. ápr. 17. G. 659.) 20280. Budapesti tábla: Alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a felebbezési biróság Ítéletét feloldja. Indokok: Alperesnek a sommás eljárási törvény 185. §-ának a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelme abban foglalható össze, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály megsértésével állapította meg alperes kártérítési kötelezettségét és alaki jogszabály megsértésével állapította meg a károsodás fenforgását, mert az 1874: XXXIV. t.-cz. 71. §-ának értelme