Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

44 SOMMÁS JUJL.JAKAS. 1893 . XVIII. e tekintetben pedig ténykérdés az, hogy valósággal mik azok a tények, a melyeket az eladó megtett, az azonban, hogy ezek 185. §. a tények olyanok-e, amelyek alapján az átadás megtörténte A feluivtzsga-jogi értelemben megállapítható, jogkérdés. (901. febr. 7. I. G lat alapja. 610/900.) 20276. Curia: Az, hogy a felek között szerződés létre jött-e, jogkérdés lévén, téves ugyan a felebbezési bíróságnak az az indokolása, a mely szerint tényként állapítja meg azt, hogy s a perbeli felek között szerződés létre nem jött. Minthogy azonban a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint alperesek az A) alatti okiratot aláírták, ennek az okiratnak kiállításánál felperes nevében egyedül M. Benő járt el, a ki az A) alatti okiratnak alperes részéről aláírása és alperesektől átvétele alkalmával az alperesekkel egyezően és ezek megnyugtatására azt jelentette ki, hogy az A) alatti okiratot nem végleges szerződésnek, hanem csupán ajánlatnak tekintik, és hogy szerződést majd csak ezután írnak. . . . E tényállás mellett, habár felperes az A) alatti okiratot utóbb szintén aláirta, illetőleg elfogadta és az A) alatti okirat tartalma különben a vonatkozó ügylet minden lényeges feltételét magában foglaló végleges szerződés, a felebbezési bíróság nem magából az A) alatti okiratból, hanem kívül álló ténykörülményekből, tehát jogszabály megsértése nélkül állapíthatta meg a tényállást az iránt, hogy alpereseknek az A) alatti aláírásával és M. Benőnek ez aláíráskor közbenjárásával és az A) alatti okiratnak alperesektől átvételével nem irányult a szándóka arra, hogy az 1) alatti okirat aláírása által szerződés létesíttessék, hanem arra, hogy közöttük szerződés csak ezután létesíttessék. Ilyen körülmények között felperest az ő megbízásából eljárt M. Benőnek tényei kötelezik és az A) alatti okirat tartalmilag színlelt, de az A) alatti okirat, minthogy a fentiek szerint a szerződési lekötelezés iránt alpereseknél a szándék fenn nem forgott és ez a felperes megbízásából eljárt M. Benő előtt tudva volt, szerződési olyan ajánlatnak sem tekinthető, a minek felperes részéről utólag elfogadása a felek között a szerződés létrejöttének megállapítására jogilag alkalmas vo]na: mert szerződés csak olyan tényekből keletkezik, a melyeknél mindkét fél részéről a szerződéskötési szándék egyaránt fenforog. Ezeknél fogva az A) alatti okirat kiállítása által a felek között szerződés létre nem jővén, a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt azzal, hogy felperest az A) alatti okiratra alapítottan szerződés teljesítésére vagy a nem teljesítés esetlegeskövetkezményeire nem kötelezte. (901. jun. 20. I. G. 240.) 20277. Curia: . . . . Jogszabályt sértett a felebbezési bíróság alperes szerint azzal, hogy azt tény gyanánt állapította meg, hogy a felek a szerződéstől eláílottak s nem tartotta szem előtt, hogy vájjon a feleknek minő nyilatkozata vagy cselekménye eshetik oly jogi minősítés alá, melyekből