Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

AZ ERDŐTÖRVÉNY MEGSZEGÉSE. 605 előtt, 5 éven belül, három izben volt erdei kihágás Lopás miatt büntetve, minősitő körülményt nem képez. Adalék a minősitő körülményekhez. Két kéve fa elvitele 2 kor. 80 f. értékben. (1891. évi június 14 én 13,867/1891. I. M. sz.) Jegyzet: A bajai rendőrkapitányság a B. T. K. 338. §-ra Erdei kihágás figyelemmel illetéktelenségét mondta ki; a szabadkai kir. tör- elbirálása,mivényszék erdei kihágást látván fenforogni, hatáskörét szintén ü°n a tettes leszállította. ellen a biróA kir. ministerium az er dei lopással vádolt P. Mihály sá9nál vizs9&bajai lakos elleni ügyben a szabadkai kir. tszék és BajaZaí tolyik ma8 város rendőrkapitányi hivatala mint elsőfokú erdei kihágási bimcselekbiróság közt felmerült hatásköri összeütközési esetet 1891. mény miatL évi június hó 14. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben a további elj aras a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokol: A feljelentés szerint P. Mihály bajai lakos 1890. évi április hó 2-án a kalocsai érseki uradalom tulajdonához -tartozó simon-szigeti erdőből két kéve 1 frt 40 kr. értékű száraz fát lopott. P. Mihály 1888. évi november hó 10-étől kezdve tehát a legutóbb elkövetett lopást megelőző 3 éven belül három izben volt már erdei lopás kihágása miatt büntetve s jelenleg szándékos emberölés büntette miatt áll vizsgálat alatt. Habár az a körülmény, hogy P. Mihály a legutóbb elkövetett erdei lopást megelőzőleg három izben volt már erdei lopás kihágása miatt büntetve s az utolsó büntetés óta három év még el nem telt, a cselekmény minősitésére befolyással birónak nem tekinthető, mert az erdőtörvény 74. §-a és a btk. 338. §-ában foglalt rendelkezések egybevetéséből kitünőleg az erdei lopás a lopott tárgy értékére való tekintet nélkül csak akkor képez büntettet, ha a tettes rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság büntette vagy vétsége miatt, tehát nem erdei kihágás miatt már két izben volt büntetve és az utolsó büntetés kiállása óta három év még el nem telt, mégis tekintve, hogy az erdőtörvény 132. §-a értelmében, ha az erdei kihágást elkövető ellen az eljárás folyamában más büntetendő cselekmény jelensége is fölmerül, az erdei kihágás miatti eljárás azonnal félbeszakitandó és az iratok további eljárás és Ítélethozatal végett azon bírósághoz teendők át, mely azon másik büntetendő cselekményre nézve illetékes: a P. Mihály által elkövetett s az erdei kihágás ismérveivel biró cselekmény elbírálását a kir. bírósághoz kellett utalni, mely a nevezettet terhelő másik büntetendő cselekménynek, a szándékos emberölésnek elbírálására nézve illetékes.