Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

4(1 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: xvill. §§-ainak rendelkezésénél fogva hivatalból kellett visszautasit-ez. 'tani. (902. nov. 7. I. G. 213.) 163- §• 20262. Curia felülvizsgálati tanácsa: Másodrendű alperes Igazolás a fe- felülvizsgálati kérelmét a törvényes időben ügyvédi ellenlebbezési tár- jegyzés nélkül beadta volt, azonban az a S. E. 187. § a értelgyalás elmu- mében hivatalból visszautasittatott, mostan a törvényes határlasztása idő lejárta után felülvizsgálati kérelmét igazolási kérelemmel miatt. kapcsolatban újból beadván, az arra kitűzött tárgyalás alkalmával igazolási kérelmével egyezően a vétlen mulasztás okául azt hozza fel, hogy ügyvéde a felülvizsgálati határidő utolsó napján túlságosan el lévén foglalva, az ezzel járó izgalmak közepette elfeledte az elkészitett felülvizsgálati beadványt ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni. Elfoglaltságát feljegyzési könyvének hitelesített kivonatával tanusitja. Habár felperes a tárgyaláson meg nem jelent, meg nem jelenése csak azt vonja maga után, hogy a másodrendű alperes által a vétlen mulasztás okául felhozott tény felperes részéről beismertnek tekintetik. Ez alapon azonban az igazolási kérelemnek helyt adni nem lehet; mert az a körülmény, hogy alperesi ügyvéd elfeledte a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyezni, nem valamely az ügyvéd személyén vagy tényén kivül eső akadály, a minek alapján az 1881 :LIX. t.-cz. 61. §-a értelmében a mulasztást vétlennek lehetne tekinteni, miért is az igazolásnak hely adható nem volt és ennek következtében a felülvizsgálati kérelmet tárgyalás alá venni nem lehetett. (902. decz. 3. I. G. 336.) 170. §. 20263. Curia: A felperesek fejülvizsgálati kérelme követA felebbezési keztében a felebbezési bíróság Ítéletét fel kellett oldani. A bíróság",ité- S. E. 170. §-a értelmében ugyanis a felebbezési eljárásra, léte.*) a mennyiben a vonatkozó fejezet intézkedéseiből más nem következik, a járásbíróság előtti S. E. szabályai megfelelően alkalmazandók. A járásbíróság előtti eljárásban pedig a S. E. *)L. fönn (34.D 121. §-a szerint a teljesen irásba foglalt ítéletnek tartalmaznia a 20251. sz. ese-kell az indokolást, melyben a tényállás is a kereset és ellentet- kérelem kiemelésével röviden előadandó. A felebbezési bíróság tehát Ítéletében akkor, a midőn a járásbíróság Ítéletét egyszerűen indokolásánál fogva hagyta helyben, lényeges eljárási szabályt sértett meg; mert jóllehet a S. E. 170. §-a értelmében jogában áll a felebbezési bíróságnak, az ítéletben a tényállás előadásának kiegészítéséül és pótlásául a felebbezésnek és az előkészítő iratoknak, valamint az elsőbirósági iratoknak tartalmára is hivatkozni, de a hivatkozás különösen abban az esetben, a mi ezúttal is fenforog, ha a felebbezési bíróság előtt szóbeli tárgyalás is volt, a dolog természeténél, de meg a S. E. alapelveire való tekintettel is, nem terjedhet odáig, hogy a felebbezési bíróság a fenforgott ügyet egész egyszerűen az elsőbiróság ítéletének indokaira hivatkozással intézze eh A felebbezési bíróság Ítéletének minden körülmények között hiven, érthetően vissza kell adni azokat a