Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 39 szabályt sértett azzal, hogy téves nézetből kiindulva, nem 1893: XVIII. bocsátkozott a tényállásnak abban az irányban való megállapításába, hogy való-e a felperes részéről a felebbezési 152. §. tárgyaláson a felvett jegyzőkönyv szerint szóval is előadott Vj bizonyitéfelebbezósben foglalt és tanukkal is bizonyitani kivánt az az kok a felebbeállítása, hogy az elsőbiróság Ítéletének meghozatala wXknzési tárgyaláférje házához vissza akart menni, de férje őt durván elutasi- sontot'ta; ugyanazért felperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott panasza alapos levén, a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 201. §-a értelmében fel kellett oldani stb. (901. márcz. 1. I. G. 23.) 20260. Curia: A mi az eljárás szabálytalansága tekin- 163. §. tétében felhozott panaszokat illeti: azok sem alaposak, mert Igazolás a fezi S. E. 148. §-a csak a viszonkeresetre nézve tartalmazza lebbezési tárazt a rendelkezést, hogy a felebbezési eljárásban viszonkere- gyalás elmuset nem emelhető, a beszámítás érvényesítésére azonban víszon- lasztása kereset nem kívántatván, az mint a követelés megszüntetésére miatt, vonatkozó kifogás a S. E. 152. §-a értelmében a felebbezési bíróság előtt akkor is érvényesíthető, ha ily kifogással a peres fél az elsőbiróság előtti eljárásban nem is élt (902. szept. 4. I. G. 98.) 20261. Curia felülvizsgálati tanácsa: A mennyiben a felülvizsgálati kérelem a S. E. 189. §-ának engedélyénél fogva igazolási kérelemmel kapcsoltatik össze, az utóbbi tárgyalására és eldöntésére nézve a S. E.-nak 162., 163. és 178. §§-ai, valamint az 1881: LIX. t.-cz. 61., 63. §§-ai irányadók. A S. E. 163. §-a 2. bekezdése szerint mind az igazolás kérdésének tárgyalása, mind a szükséghez képest a felebbezési tárgyalás is előkészítendő, a 178. §. szerint pedig abban az esetben, ha a felebbezés az igazolási kérelemmel együttesen terjesztetik elő, mind az igazolás, mind a felebbezés kérdésében a 172. és 173. §§. eseteiben is, tehát akkor is, ha a felebbezés különben csak nyilvános előadás utján volna elintézendő, szóbeli tárgyalás tartajidó, mihez képest tekintve, hogy ezek a sza~ bályok a 200. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandók, az igazolási kérvény csak előkészítő iratnak lévén tekintendő, ha az igazolással élő fél tárgyalásra meg nem jelenik vagy azon az igazolási kérelmet szóval elő nem adta, az igazolási kérelem a tárgyalásra meajelent ellenfél kérelmére a 162. §. értelmében visszautasítandó. Minthogy tehát a felülvizsgálati kérelemnek elkésetten történt beadása miatt igazolással élt alperes, az igazolási kórelem tárgyalására is kitűzött határnapon idézése ellenére meg nem jelent s ekként igazolási kérelmét szóval elő nem terjesztette, a tárgyaláson megjelent felperes pedig az igazolási kérelmet visszautasítani kérte: azt a S. E. 162. § a első bekezdésének rendelkezésénél fogva elutasítani s alperest a felmerült költségben is marasztalni kellett, Ezek következményeként, minthogy az alperes saját előadásai szerint is elkésetten beadott felülvizsgálati kérelem kellő időben beadottnak el nem fogadtatott, azt a S. E. 188. és 193.