Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

88 SOMMÁS ELjAjttAö. 1893: XVIII. mukban való közlését és a netán szükségesnek mutatkozó *• cz- ellenbizonyitékainak beszerezhetése végett, a tárgyalásnak el152- §• halasztását kérheti a felebbezési bíróságnál. (901. jun. 5. I. Uj bizonyité- 74.) kok a felebbe- 20258. Curia: A felebbezési biróság az alperes álzési tárgyald- tal ^z állítólagos fizetés tényének bizonyítására felhívott son- tanuk kihallgatását abból az indokból mellőzte, mert a peres fél beismerése a felebbezési eljárásban is megtartja hatályát, tehát a felebbezési biróság nézete szerint alperesek részéről az elsőbiróság előtti védelemmé] szemben, melyben alperesek a kereseti kölcsönösszeg leszámlalását tagadták, a felebbezési eljárásban az az ellentétes védelmi alap fel nem hozathatott, hogy a tartozás részben törlesztetett- A felebbezési bíróságnak ebbeli felfogása téves, mert a S. E. 152. §-ának az a rendelkezése, hogy az elsőbiróság előtt tett ós jegyzőkönyvbe vett beösmerés a felebbezési eljárásban is megtartja hatályát, a dolog természeténél fogva arra vonatkozik, midőn a fél az ellenfelének valamely a döntő körülményre vonatkozó tényállítását beismeri. Jelen esetben ily beismerésről nincs szó, ilyent a felebbezési biróság sem állapit meg, — hanem alpereseknek az elsőbiróság előtt felhozott azzal a védelmi előadásukkal szemben, hogy a kereseti kölcsönkövetelés a hitelező által le nem számláltatott, a felebbezési eljárásban azt vitatták, hogy a kereseti követelés egy része nagyanyjuk által kifizettetett és a felhívott tanuk által ezt a ténykörülményt kívánták bizonyítani. — Ebbeli védekezésük azonban jogosult volt, mert a már idézett 152. §. értelmében a felek a felebbezési eljárásban oly uj tényállításokat és bizonyítékokat is felhozhatnak és a 148. §. korlátai között védelem vagy támadáskép oly uj jogokat is érvényesíthetnek, melyeket az elsőbiróság előtt fel nem hoztak vagy nem érvényesítettek; ekkép tehát alpereseket az a körülmény, hogy az elsőbiróság előtt más védekezési alapon állottak, mint a felebbezési biróság előtt, nem fosztja meg a felebbezési biróság előtt felhozott Uj védekezési alapjuk érvényesítésétől, és így az általuk felhívott tanuk kihallgatása a jelzett okból mellőzhető nem volt. (900. decz. 18. I. G. 505.) 20259. Curia: A S. E. 152. §-ából folyóan, a felebbezési biróság előtti eljárásban a fél nincs elzárva olyan uj ténykörülményeknek az érvényesítésétől, melyek az elsőbiróság ítéletének meghozatala után merültek fel, ha azok a keresettel érvényesített jogalap megváltoztatása nélkül a felhívott törvény 31. §-a szerint csupán annak megállapítását czélozzák. Minthogy pedig az elsőbiróság felperest tartásdíj iránti J&eresetével egyedül azért utasította el, mert alperes a tárgyalás folyamán kijelentette, hogy nejét bármikor kész visszavenni, vagyis természetben eltartani és felperes is hajlandónak nyilatkozott az alperes házához visszatérni, a felperes részéről ahhoz kötött feltétel pedig bekövetkezett, a felebbezési biróság jog-