Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 37 és pedig kérvénynyel, illetve sommás perben szóval előadott '893: XVIII. kérelem utján is. Ilynemű perbehivás a jelen esetben szintén nem történt, mert a felperes a midőn a kereset egy példá- ^ §• nyát a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kézbesittetni Perbehivás és kérte, ezt nem abból a czólból kérte, hogy ellene esetleg beavatkozás. szavatossági igényt kiván érvényesiteni. De ilyen perbehivás az alperes részéről sem történt, hanem a közalapitványi kir. ügyigazgatóság, mint a vallásalap és a főfelügyéleti jog képviselője, a kereset 3. példányának kézbesítése következtében, saját kezdeményezéséből lépett a perbe. A fentidézett 140. §. tartalma azonban nemcsak perbehivottról, hanem „beavatkozásra jogosított" félről is szól. Az idézett törvényhely s általában a S. E. nem rendelkezvén akkép, hogy bárki, a ki jogilag érdekelve van abban, hogy más személyek között folyamatban levő per az egyik fél javára dőljön el, a fél pernyertességének elősegítése czéljából a perbe avatkozhatik: a 140. §-ban emiitett jogosított beavatkozó tehát csak az lehet, a leinek törvénynél fogva joga van a perbe avatkozni, mint pl. a végrehajtási törvény rendelkezésénél fogva igényperben a végrehajtást szenvedő, a felülfoglaltató, vagy a jelzálogos hitelező, valamint a törvényes zálogjoggal bíró hitelező által perre utasítás következtében indított perben más hitelező. Azonban a most emiitetteken felül vannak még esetek, a melyekben harmadik személy törvénynél fogva, saját jogán a perbe avatkozhatik: pl. a hitbizományi gondnok, a várományosok gondnoka stb. Ugyan ekkép kétségtelen, hogy a közalapitványi kir. ügyigazgatóságnak, mint a vallásalap és főfelügyeleti jog képviselőjének lehet beavatkozási joga olyan perben, a melyben a püspöki, vagy érseki uradalom, a megyés püspök — illetve érsek — mint törvényes képviselő által képviselve perben áll; jelesül abban az esetben, a mikor oly igény forog kérdésben, a mely széküresedés esetén a vallásalap, illetőleg a javadalombeli utód érdekeit is érinti. Ezekhez képest a közalapitványi kir. ügyigazgatóság beavatkozása az eljárási szabályok tartalmánál fogva nem lévén kizárva és a per érdemére tartozván annak megbirálása, hogy a fen forgó esetben van-e törvényes alapja s esetleg mennyiben van, az ügyig az qatóság beavatkozásának, a felebbezési biróság tehát jogszabályt sértett, midőn a közalapitványi kir. ügy igazgatóságot a tárgyaláson való részvételből e per tárgyára való tekintet nélkül, csupán perjogi szempontból kizárta. (902. jan. 29. I. G. 522.) 20257. Budapesti tábla: A 142. §-nak ama rendelkezésé- 152. §. bői, hogy az a fél, ki a tárgyalás elkószitésére vonatkozó köte- Uj Uzonyitélességének eleget nem tesz, ha a tárgyalás elhalasztása válik kok a fekbbee miatt szükségessé, az eszközölt költségben elmarasztalandó ; zési tárgyaláönként következik, hogy abban az esetben, ha a fél a szóbeli son. tárgyaláson oly uj és az ellenféllel ediggelé nem közölt bizonyítékokat hoz fel, a melyekre felebbezésében nem hivatkozott, az ellenfél ezeknek az uj bizonyítékoknak teljes tártai-