Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)
SOMMÁS ELJÁRÁS. !893 : XVIII. képest a bíró elhatározására bízza és mivel különben is a kerest>cz. kedői könyveknek a ker.-törv. 31. §-ában nem feltétlenül, 75- §• hanem rendszerint megállapitott bizonyitó ereje is csak a Bizouyüás jogczimre és mennyiségre terjed ki, ellenben az ügylet létrekeresk. jöttére, vagyis az árak megrendelésére és átvételére részbizokönyvekkcl. nyitékot sem képezvén, a felebbezési bíróság az elsőbiróság előtti eljárásban kihallgatott tanuk vallomásai mellett a felperes által bemutatott könvyvkivonatot a felperes állítását valószínűsítő adatként a keresk. törvény 31. §-ának megsértése nélkül fogadhatta el és a vonatkozó összes bizonyítékoknak szorgos méltatása és a S. E. T. 64. §. szerint való indokolt mérlegelése mellett a bizonyitó felperes vallomásának valóságát támogatottnak találván, nem követett el az eljárási szabályokba ütköző jogszabálysértést, a midőn a bizonyitó felperest a S. E. T. 96. §-a értelmében esküre bocsátotta és megállapította, hogy alperesek jogelőde a felperesnél az 4) alatti számlában részletezett árukat az ott kitüntetetett árakban megrendelte és átvette és azok vételárából csak a számlában kitett fizetéseket teljesítette. (900. szept. 21. I. G. 164.) 79- §• 20220. Curia: A S. E. törvény 79. §-a értelmében meg A felmutatott van ugyan engedve, hogy a perrendtartás kellékeinek megfelelően okirat bizo- kiállított okiratokkal szemben is bizony ittatlnassék, hogy annak tarnyitó ereje, talma valótlan, azonban a tartalmilag valódinak bizonyult okirat tartalmával ellenkező egyidejű vagy megelőző szóbeli megállapodások még bizonyításuk esetén is az Írásban foglalt megállapodással szemben tekintetbe nem vehetők. Már pedig a felebbezési bíróság megállapította, hogy az A. a. okirat tartalma valódi, t. i., hogy azt a kötelezvényt 2. rendű alperes is aláirta, annak tartalmát és kötelező erejét feltétlenül elismerte és elfogadta, mely tényállás szerint tehát 2. rendű alperes a feltétlen és egyetemleges fizetési kötelezettséget elvállalta. Amivel szemben 2. rendű alperesnek a felülvizsgálati kérelmében tett az az állítása, hogy a szóbeli megállapodás szerint a fizetést csak bizonyos körülmények beállta esetére feltételesen kötelezte, mint a kötelezvény valódinak megállapitott tartalmával ellenkező, tekintetbe vehető nem lenne, amire nézve különben a felebbezési bíróság csakis azt állapította meg, hogy az A. a. kiállítását megelőzőleg a feltételnél beszélgetés folyt. Másodrendű alperesnek a megállapított tényállás valódisága ellen felhozott tagadásai a felülvizsgálatnál bírói méltatás alá nem eshetnek (902. jan. 16. I. G. 515/901.) 83. §. 20221. Budapesti tábla: A S. E. 215. §-a szerint a rendes A tanuhallga-kereskedelmi perekben is alkalmazandó 83. §-a értelmében a tás költsége, bizonyító felet a tanúkihallgatás költségének fedezése czéljából bizonyos összegnek a bíróságnál való letételére lehet ugyan kötelezni, ez a jog azonban csak a tanúkihallgatást elrendelő, vagyis magát a perbíróságot illeti meg, oly intézkedése azonban a törvénynek, mely szerint a tanúkihallgatás foganatosítását a