Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. megkeresett bíróság költségfedezéstől tehetné függővé, nincs. 1893: XVIII. (902. márcz. 13. 443/902.) t-e* 20222. Curia: A S. E. 85. ós 91. §-aiban felsorolt kizárási s5- §• esetek alá nem vonható az engedményezőnek az engedmé- Tanú kizárányezett követelés behajtása iránt támasztott perben, valamint ««• a felperes részvény társaság tisztviselőinek a társaság perében tanuként való kihallgatása és megesketése, az pedig, hogy az ily viszonyban álló tanuk vallomása mennyiben érdemel hitelt és mennyiben fogadható el bizonyítékul, a S. E. 64. §-a szerint a bíróság szabad mérlegelése alá tartozik, melynek eredménye felülvizsgálati kérelemmel sikeresen meg nem támadható. (901. márcz. 12. I. (í. 56.) 20223. Budapesti tábla: Az elsőbiróság végzését meg- 86. §. 4. p. változtatja, dr. Á. Károly tanút vallomástételre kötelezi. A Az orvos tatörvényszék 122,088/900. számú végzésével dr. Á. Károlynuv állomása. tanút a vallomástétel kötelezettsége alól felmentette. A S. E. 86. §-ának 4. pontja az orvost a tanuzás alól nem menti fel mindazon körülményekre nézve, melyeket hivatásának gyakorlása közben tudott meg, hanem csak azok tekintetében, melyeknek közlésével titoktartó kötelességét megsértené. Ugyanazon szakasz utolsó bekezdése szerint pedig a vallomás megtagadásának jogosultsága felől a bíróság határoz. Téves tehát az elsöbir óságnak az az álláspontja, mintha a titoktartás tárgyának, körének és terjedelmének meghatározása a tanukép felhivott orvos belátására volna bizva, mert e felfogás szerint az orvos a tanuzási kötelezettség alól magát kivonhatná oly esetben is, midőn a törvény őt fel nem mrnti. A felperes a felhivott tanú vallomásával azt kívánja bizonyítani, hogy néhai G. Ferencz izomcsúzban és szívbajban szenvedett s ezt a biztosítási ajánlat tételekor tudta is. Már a szavak közönséges értelme szerint sem lehet azt mondani, hogy beteg, a ki ilyen, vagy hasonló bajok miatt orvoshoz fordul, vele titkot közölne. Bizonyos az is, hogy a jelzett betegségek a gyógykezeltnek, vagy családjának jó hírnevét nem veszélyeztetik. A Btk. 328. §-ának esete tehát fenn nem forog. Megengedhető ugyan, hoay az orvos titoktartó kötelezettsége tovább terjed a büntető sanctiovál, mert főleg orvosnál tisztességtelen dolog lehet az is, a mi büntetés terhe mellett tiltva nincs. De a hivatásszerű tisztesség sem indokolhatja oly körülménynek eltitkolását, melynek feltárása a biróság előtt jogos érdeket nem sért, hanem jogos érdeknek szolgál. Már pedig a kedvezményezettnek érdekében állhat ugyan, de sem neki, sem a gyógykezeltnek, illetve halála után hátramaradott családjának jogos érdeke nem lehet az, hogy a biztosító fizetésre köteleztessék akkor is, ha a biztosított hamis bevallást tett volna. (902. febr. 4. 21520.) 20224. Curia: a S. E. 91. §. 1. pontja szerint azon tanú- 91. §. nak a megesketése mellőzendő ugyan, a ki kihallgatásakor életének tizenegyedik évét még be nem töltötte, de ez a ren-