Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. indokolás kötelező eljárási szabályt nem sért: a felebbezési bíró- '893 : XVIII. ság ítélete és felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv szerint ugyanis t-n. alperes nem jelelt meg a felperes kereskedelmi könyveire vonat- 7o- §• kozólag valamely az illető részvények át nem adását tárgyazó Bizonyításj tüzetes tartalmat, hanem felperes kereskedelmi könyveinek felmu- keresk. tatását csak általában, tehát egész terjedelmük szerint leendő meg- könyvekkel, tekintés végett kérte: ámde jelenleg a kereskedelmi törvény 36. §-ában meghatározott eset nem forog fenn és a kereskedelmi törvény 34. §-a szerint is a biróság az ellenfél kereskedelmi könyveinek felmutatását kérelemre elrendelheti, tehát ezt' megtenni nem köteles és alperes részéről a felperes kereskedelmi könyveinek valamely tüzetesen megjelölt tartalma a fentiek szerint vitatva nem is lévén, a kereskedelmi törvény 34. §-ának további kötelező rendelkezése ama könyvek felmutatásának netáni elmulasztása esetében alkalmazást nem is nyerhetett volna. (901. jan. 8. G. 521/900.) * 20219. Budapesti tábla: A felperesek felülvizsgálati kérelmüket az 1893: XVIII. t.-cz. 185. §. a) és c) pontjaira alapítva, azt panaszolják, hogy a felperesi követelés valódiságának és fennállásának megállapításánál a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg, a mikor a követelés valódiságát és fennállását felperesnek eskü alatti kihallgatása alapján fogadta el bizonyitottnak, holott az 1893: XVIII. t.-cz. 75. §-a kifejezetten kivévén a birói szabad mérlegelés alól a kereskedelmi könyvek bizonyitó erejét és erre nézve fentartván az 1875 : XXXVII. t.-cz. 31. §-ának korlátozó intézkedéseit, a felperesi könyvkivonatot, a melynek alig néhány tétele képez a kereset beadását megelőző két éven belüli bejegyzést, a K. T. 31. §-ának azon rendelkezésének figyelembevételével, hogy a kereskedelmi könyvek nem kereskedőkkel szemben csak két évig birnak eskü által kiegészithető bizonyitó erővel, a 'felperes könyvkivonatát nem lett volna szabad a kereseti követelés valódisága és fennállására a felperes esküjével kiegészithető részbizonyitéknak elfogadni, ekként alperesek csakis a két évnél nem régibb tételekben kimutatott összegre lettek volna a felperes eskü alatt tett vallomása alapján is marasztalhatok. Alpereseknek ez a panasza megállható alappal nem bir, mert noha a S. E. T. 75. §-a a kereskedelmi könyvekkel való bizonyítás tekintetében a kereskedelmi törvény ide vonatkozó rendelkezéseit érintetlenül hagyta, s habár ekként a kereskedői könyvek bizonyitó ereje a keresk. törvény 31. §-a szerint mérlegelendő, a mely §. szerint a bejegyzett kereskedő szabályszerűen vezetett könyveinek nem teljes és a fél esküjével kiegészithető bizonyitó ereje nem kereskedőkkel szemben csak a bejegyzés keltétől számitandó két évi időtartamra terjed: mivel azonban a keresk. törvénynek imént idézett §-a azt, hogy kell-e a könyveknek nagyobb vagy kisebb bizonyitó erőt tulajdonitemi és hogy ezek, mint bizonyítási eszköz, teljesen mellőztessenek-e? a fen forgó körülményekhez