Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

14 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893: XViii. hető: ennélfogva a felebbezési bíróság nem követett el alaki t.-cz. jogszabálysértést akkor, a mikor a szállitás teljesítése iránti 31- §• kérelem elejtése folytán, a kártérítés kérdésében hozott határ *eresetváltoz-TOZBtot. (900. nov. 19. G. 74.) tatás. 20199. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy a felperes részéről a cséplőgépre vitatott közös tulajdonjog kérdésének eldöntésébe bocsátkozott, holott felperes keresetében a tulajdonjog közösségének kimondását nem kérelmezte, a keresetnek az elsőbíróság előtti eljárásban ily irányban való megváltoztatása ellen pedig alperes kifogást emelt. Ez a panasz alaptalan; mert ugy a S. E. 27. §. értelmében emelhető pergátló, mint a 31. §-ban emiitett, a kereset megváltoztatását és felemelését ellenző kifogás különálló és egymással kapcsolatban nem áll, a mennyiben előbbinek a czélja az, hogy a per megszüntettessék vagy félbeszakittassék, utóbbinak pedig, hogy a jogkérdés egyedül az eredeti kereseti alapon és kérelem korlátai között döntessék el, következően a perben felhozottnak csak az a kifogás tekinthető, a mely kifejezetten és szabatosan előterjesztetett. Felperes keresetét közös cséplőgép jövedelmének kiadására irányozta s minthogy alperes a tényállás során tagadta, hogy felperes a cséplőgép tulajdonjogát részben jogszerűen megszerezte volna, felperes keresetét annak kimondására is kiterjesztette, hogy közötte és alperes között a közös tulajdontársi jogviszony fennáll. Alperes eme kérelem ellen, mint a kereset megváltoztatása és felemelése ellen, élt kifogással, ezt a kifogást azonban az elsőbiróság az Ítélethozatalnál figyelmen kivül hagyta. A felebbezési biróság Ítéletének tartalmából, továbbá a tárgyalási jegyzőkönyvből vagy annak mellékleteiből ki nem tűnik, hogy alperes az elsőbiróság előtt érvényesített kifogást a felebbezési eljárásban fentartotta volna, hanem egyedül az, hogy felperes a sommás bírói hatáskör hiánya miatt pergátló kifogással élt, a miben azonban a fent kiemeltek szerint az elsőbiróság előtt felhozott kifogás benfoglaltnak nem tekinthető. Minthogy ezek szerint alperes a kereset megváltoztatására vonatkozó kifogását a felebbezési eljárásban fenn nem tartotta és az ügy tárgyalásába annak érvényesítése nélkül bocsátkozott, nem ütközik jogszabályba, hogy a felebbezési biróság az elsőbirósági eljárásban felhozott kifogást az ügy eldöntésénél tekintetbe nem vette. De különben is felperes keresetét közös cséplőgép jövedelmének kiadására irányozván, mihelyt alperes felperes tulajdonjogát e perben vitássá tette, a biróság ebben a kérdésben mint előfeltételben dönteni hivatva volt, tekintet nélkül arra, hogy felperes a per folyamán ezt a kérdést eldönteni kifejezetten kérte-e vagy sem? (903. ápr. 29. G. 693.)