Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÍRÁS. 15 20200. Budapesti tábla: Az 1893: XVIII. t.-cz.-nek a 1893: XVIII. bíróság pervezetési tevékenységét szabályozó 35—46. §-ait t.-ez. nem lehet ugy értelmezni, hogy a bíróság a peres fél részére 37. §. bizonyítékokat kutasson és szerezzen be, hanem maga a A biró perveperes fél, különösen az ügyvédi képviseletben részesült peres zetö jogköre. fél köteles a biró kérdésére döntő körülmények megállapítására szolgáló összes bizonyítékait megnevezni. (900. dec-z. 13. II. G. 100.) 20201. Curia: A megbízott ügyvédek távollétében a 38. §. személyes megjelenésre idézett felekkel a kitűzött óra előtt A fél szemémegtartott tárgyalás szabálytalan és feloldásra ad okot. (900. lyes meghallápr. 28. I. G. 117.) gatása. 20202. Curia: A S. E. 39. §-a harmadik bekezdése ér- 39. §. telmében a bíróság feltétlenül elrendelheti, hogy a fél az Idegen nyelvű olyan okiratokat, melyek nem az állam hivatalos nyelvén ügyvédi megvarrnak szerkesztve, hiteles fordításban mutassa be; azonban, hatalmazás minthogy az idézett §. a be nem mutatás elmulasztásának lefordittatása vagy megtagadásának következményeit meg nem határozza, ezekre nézve a törvény egyéb rendelkezései veendők figyelembe. Kétséget nem szenvedhet, hogy oly esetben, a midőn a fél birói felhívás ellenére oly okiratot mulaszt el eredetben, vagy hiteles fordításban csatolni, a melylyel ő maga kiván bizonyítani, vagy a mely okirat közösnek tekintendő, a S. E. 79., 81. és 64. §§-ai értelmében a bíróság belátása szerint bírálja meg a mulasztásnak vagy megtagadásnak a per eldöntésére való befolyását, azonban a törvénynek ez a rendelkezése oly okiratokra vonatkozik, a melyek a perben a tényállás megállapítására befolyással lehetnek. Az ügyvédi meghatalmazás ugyan ilyen okiratnak nem tekinthető; minthogy azonban a perjog általános szabályai értelmében az, hogy a peres fél képviseletében eljárt ügyvéd meghatalmazotti minőségét törvényszerűen igazolta-e, az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálandó, kétségtelen, hogy az ügyvédi meghatalmazás is a S. E. idézett s kivételt nem tartalmazó rendelkezése alá esik. Ezek szerint a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, mely szerint a nem az állam hivatalos nyelvén kiállított ügyvédi meghatalmazásnak hiteles fordítását bekivánta, —• jogszabályba nem ülközik. A hiteles fordítás be nem mutatása miatt azonban, minthogy jelenesetben a S. E. 8. §-ának a képviselet hiányára vonatkozó rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást, mert ezek nem az ügyvédi meghatalmazványra, hanem oly esetre vonatkoznak, a midőn a 7. § ban felsorolt személyek valamelyike meghatalmaz vány nélkül lép fel; az eljárás hivatalból meg nem szüntethető, hanem csak annak lehet helye, hogy a bíróság azt a vonakodó ügyvéd költségére hivatalból szerezze be. Ezekhez képest a felebbezési bíróság neheztelt végzését ily értelemben meg kellett változtatni. Felperesi ügyvéd részére pedig a felfolyamodásért munkadíj és kiadás saját felével szemben