Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

138 CSŐDTÖRVÉNY. 1881: XVII. ellenesen a csődbíróság rendeletére hivatalból a csődbiztos . t.-cz. rendelt ki a felszámolási határnap után csődválasztmányt, a 103. §. mely, mint ilyen, érvényesen a csődválasztmány jogait nem is A tömeggond- gyakorolhatja és igy az általa a tömeggondnokkal utóbbinak noki dij mér- dija tekintetében létesített egyezség sem hatályos. Ép igy séklése a bi- nem fosztja meg a csődbíróságot mérséklési jogától az a körülróság által, mény sem, hogy a csödhitelezök a tömeg gondnok felszámított dija ellen kifogást nem emeltek, mert e jog a csődbíróságot feltétlenül, tehát a kifogásokra való tekintet nélkül' megilleti. (903. márez. 24. 547.). 104- §• 20435. Marosvásárhelyi tábla: A tábla az elsőbiróság A tömeggond- végzését megváltoztatj a s a csődbíróságot utasítja, hogy S. nok elmozdi- Gy. csődtömege részére B. D. tömeggondnokot és D. S. tása. tömeggondnokhelyettest ebbeli tisztük alól felmentve, helyükbe uj tömeggondnokot és tömeggondnokhelyettest rendeljen ki. A S. Gy. közadós kérvényében előadottakból, melyeknek valóságát és lehetőségót a csődválasztmány sem vonta kétségbe, az tűnik ki, hogy a S. M. és S. Gy. csődtömege között ellentétes érdekek forognak íenn. Érdekösszeütközés esetében pedig, ha mindkét csődtömeget ugyanegy tömeggondnok képviselné, az eltérő érdekek képviseletében zavar támadhatna. Mert ha a tömeggondnok az egyik oldalon képviselve volna, ez az érdekeltség az ő helyettesére is kiterjedne. Téves a csődbíróságnak az az érvelése, hogy a két csődtömegnek egymás ellen megindítandó pereiben az egyik csődtömeget tömeggondnokhelyettes képviselhetné, mivel a törvénynek helyesen értelmezett czélzata szerint az helyettesitheti ugyan a tömeggondnokot a csődtömegnek harmadik személyek elleni ügyeiben, de nem ott, ahol a helyettes a helyettesitett tömeggondnokkal állana szemben. Hogy pedig a két csődtömeg érdeke külön-külön és teljesen meg legyen óva, az a csődhitelezők jogának megóvására is kihat. — Curia: A másodbiróság végzése a benne felhozott indokok alapján helybenhagyatik. (901. márcz. 12. 225). lll. §• 20436. Szegedi tábla : A Gs. T. 111. §-a szerint a csődA csödvá- választmány tagjai díjazásra igényt nem tarthatnak. Ez a lasztmány di- szabály alkalmazandó az ideiglenes csődválasztmány tagjaira is, jazása. mert ezek a csődeljárásban épp ugy hivatalos kötelességet teljesítenek, mint a végleges választmány tagjai s az a körülmény, hogy az ideiglenes választmány tagjai nem választás, hanem a csődbíróság által való kinevezés utján nyerik megbízatásukat, törvényes alapot arra, hogy működésükért díjazásban részesüljenek, nem nyújt. (901. okt. 8. 5285.) — Curia: Hhagyja. (902. jan. 23. 1576.) 114. §. 204-37. Curia: A csődtömeg leltározásával megbízott Előterjesztés végrehajtó eljárása ellen beadott előterjesztés elintézése nem a leltározó a kiküldő járásbíróság, hanem a csődbíróság-hatáskörébe tartozik. közeg ellen. (902. jan.' 7. 1516.)