Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 103 össze és vétettek zárlat alá, melyek neki, mint a hagyatéki 1831: LX ingatlanok haszonbérlőjének, tulajdonát képezik. A Curia t.-cz. 1901. évi június 26-án 1901. I. H. 27. számú végzésével ki- 216. §. mondotta, hogy ily kereset iránti jog a zárlat foganatosítása Zárlat megáltal jogaiban sértett felet az 1881: LX. t.-cz. 216. §-a hason- szüntetése, szerűségénél fogva, mely szerint a 214. §-ban körülirott eljárás szerint "foganatosított végrehajtás által magát sértve érző harmadik személy a végrehajtásnak egészben vagy részben való megszüntetése iránt keresetet indíthat, megilleti, mivel ezzel egy tekintet- alá esik, az is, ha valamely zárlatot szenvedőnél harmadik személyt illető vagyontárgy vétetik zár alá,. Minthogy pedig a Curia a fentebbiek szerint az 1881: LX. t.-cz. 214. és 216. §§-ok rendelkezéseiből indult ki, midőn a fenforgó zárlat-megszüntetési keresetnek helyét találta, ebből az is következik, hogy az 1881: LX. t.-cz. 216. §-ának rendelkezései az ily kereseteknél egyéb tekintetben is, tehát a jogorvoslatra nézve is alkalmazandók. Tekintve pedig, hogy a 216. §. szerint az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyó másodbirósági Ítélet ellen további felebbezésnek helye nincsen; tekintve, hogy az 1881: LX. t.-cz.-nek azok a rendelkezései, melyek a végrehajtási eljárás során ítélettel eldöntendő kérdésekben, a másodbiróság Ítélete elleni felebbezés kizárásáról intézkednek, a S. E. 229- §-a szerint a felülvizsgálati kórelemre is megfelelően alkalmazandók; tekintve, hogy a jelen esetben a felebbezési bíróság a megtámadott ítéletével az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta, a felebbezési bíróság ítélete ellen a felülvizsgálati kérelem helyet nem foglalhat; ezeknél fogva a felülvizsgálati kérelmet hivatalból vissza kellett utasítani s azzal élőket a S. E. 205. §-a értelmében birsággal is büntetni, melyért első sorban az ellenjegyző ügyvéd lévén felelős stb. (901. okt. 9. I. G. 477.) '20388. Pécsi tábla: E. J. felperes a Sz. S. és társa 330. §. alperesek ellen nyert elsőbirósági ítélet alapján a részére Végrehajtás a megítélt követelés erejéig a zálogjogot az alperesek ingat- tkvielöjegylanaira előjegyeztette, később pedig két egybehangzó ítélet zésből felmealapján alperesek ellen kielégítési végrehajtást kórt. Felperes rült költség a kielégítési végrehajtás iránt benyújtott kérvényében kérte erejéig. a zálogjog előj egyeztetésével felmerült, a kielégítési végrehajtási kérvényében felszámított és megállapittatni kért költség erejéig is alperesek ellen a kielégítési végrehajtás elrendelését. Ennek a végrehajtási ügynek a másodfokú megvizsgálása alkalmából a pécsi tábla 1903. évi 993. polgári sz. a. kimondotta és a határozattárba felvétetni rendelte a következő határozatot: A végrehajtás a zálogjognak a megitélt követelés erejéig az Ítélet alapján a telekkönyvi rendtartás 92. §-ához képest, tehát nem a végrehajtási eljárás keretében kieszközölt előjegyzésével felmerült költség érejéig él nem rendelhető. — Indokok : Az 1881: LX. t.-cz. 27. §-a szerint a végrehajtási költségeket a marasztalt fél viseli akkor is, ha a perköltségek