Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

104 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. megfizetésére nem köteleztetett s ugyanaz viseli az idézett t.-cz. t.-cz. 230. §-a szerint a biztositási végrehajtás költségeit is 230. §. akkor és azon arányban, ha és a mennyiben a perköltségekVégrehajtás a ben elmarasztaltatott. A per- és a végrehajtási költségeken tkvi előjegy- és az esetleges zárlati költségeken kivül tehát egyéb költség zésből fölme- erejéig a marasztalt fél ellen törvény szerint nem rendelhető rült költség el a kielégítési végrehajtás. Ebből folyólag a telekkönyvi erejéig, rendtartás 92. §-a alapján kieszközölt előjegyzéssel felmerült költség erejéig az ítélet alapján csak akkor volna elrendelhető a végrehajtás, ha ez az előjegyzés a biztositási végrehajtás fogalma alá volna vonható, azonban ez az előjegyzés, habár a megítélt követelés biztosítására szolgál, nem az 1881: LX. t.-cz.-ben körülirt biztositási végrehajtás, mert mig a telekkönyvi rendtartás 92. §-ában megengedett előjegyzést a telekkönyvi hatóság egyedül a még nem jegerős birói határozat alapján rendeli el, a biztositási végrehajtás a per bírósága és csupán az 1881: LX. t.-cz.-ben megirt előfeltételek mellett rendelheti és annak foganatosítása iránt az ingatlanokra nézve a telekkönyvi hatóságot keresi meg, mely a biztosítási végrehajtást telekkönyvi akadály nem létében minden további vizsgálat nélkül az idézett t.-cz. 230. §-a értelmében foganatosítja. Ezekből az okokból ki kellett mondani, hogy a végrehajtás a zálogjognak a megítélt követelés erejéig az itélét alapján, a telekkönyvi rendtartás 92. §-ához képest, tehát nem a végrehajtási eljárás keretében kieszközölt előjegyzésével felmerült költség erejéig el nem rendelhető. Az első polgári tanács 1903. máj. 12. tartott ülésében. (Hiteles. 1903. máj. 20., 4. sz. polg. hat.) 245. §. 20389. Szegedi törvényszék: A V. T. 105. §-a szerint ériá zárgondnok vényes váltónyilatkozat meghatalmazott által is kiállítható. jogköre. A meghatalmazott által a meghatalmazó megbízásából a váltóra vezetett nyilatkozat a sajátkezű névaláírással egyenlő hatálylyal bir, akár vezette a meghatalmazott a váltónyilatkozatot a meghatalmazó nevében, a meghatalmazási viszony kitüntetésével, akár pedig a meghatalmazási viszonyra utaló toldás nélkül a váltóra. A meghatalmazottként eljárt személy váltójogi felelőssége csak akkor állhat be, ha a váltónyilatkozatot meghatalmazás nélkül, vagyis jogkörének túllépésével, a meghatalmazási viszonyra utolsó toldás mellett saját nevével is ellátta. A váltónyilatkozatnak más nevében meghatalmazás vagy képviselet alapján történt kiállítása esetében a váltóbirtokos első sorban az ellen támaszthat igényt, a ki a váltónyilatkozatot mint megbízott irta, ezt terhelvén a váltójogi felelősségét kizáró, annak a jogviszonynak kimutatása, hogy a váltónyilatkozatot megbízásból, vagy képviselet alapján tette. Alperes a reá intézményezett kereset i váltót, mint a Z. Áron ingatlanaira kirendelt gondnok fogadta el; a gondnok — a mi alatt a perbeszédből kitünőleg zárgondnok értendő — jogai az 1881: LIX. t.-cz. 245. §-ának