Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

82 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. 20350. Budapesti tábfo : A per adatai szerint K. J., mint t--cz- kiskorú K. J. t. és t. képviselője, az utóbbi részére B. A. ellen 124. §. megítélt havi 5 írt gyermektartási dij lejárt részletei fejében A lefoglalt vezetett végrehajtás alkalmával lefoglaltatta a végrehajtást követelés be- szenvedett B.-nak, mint a S. F. épitésznél állandóan alkál­hajtására ki-mázott pallérnak S. F.-től járt napi 3 frtnyi illetményéből rendelt ügy- a törvény szerint lefoglalható részt és felperes, mint az 1881: gondnok jog- LX. t.-cz. 124. §-a szerint kirendelt ügygondnok keresetében köre. B. A.-nak lefoglalt követelését követeli alperestől, a mi B. A., mint kőműves pallért alperes, mint munkaadó iparos ellen az ezek közt létező munkabéri viszony alapján megilleti. Ily körülmények között a kereseti követelés iparos és segédje közötti szolgálati viszonyból származván, annak érvényesí­tése az 1884; XVII. t.-ez. 176. §-ához képest első sorban nem a bíróság, hanem az iparhatóság, illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága elé tartozik, nem változtatván ezen az a körülmény sem, hogy felperes az iparossegéd részére a munka­adótól járó és végrehajtás utján lefoglalt segédi járandóság be­hajtását, mint a követelés behajtására a V. T. 124. §-a értel­mében kirendelt ügygondnok kivánja érvényesíteni, mert ő a le­foglalt követelés behajtása körül csak azokat a jogokat és akkép érvényesítheti, a melyek magát a hitelezőt megilletnék. Tekintve, hogy ezek szerint a keresetbe vett jog érvényesí­tése első sorban nem a bíróság, hanem a felperes által mel­lőzött iparhatóság elé tartozik, tekintve, hogy az miszerint a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie, a S. E. T.. 27. §-a szerint oly pergátló körülményt képez, a mit a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe venni tartozik és minthogy a S. E. T. 208. §-a szerint a felebbezési eljárásra vonatkozó szabályok eltérő rendelkezés hiányában a felülvizsgálati eljárásban megfelelően alkalma­zandók, a S. E. T. 166. §-ának ekként e helyütt is irányadó rendelkezése értelmében tehát a felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül szintén hivatalból köteles a felebbezési biróság Ítéletét feloldani és az eljárást megszüntetni, ha az eljárást a 27. §. értelmében már a feleb­bezési biróság hivatalból tartozott volna megszüntetni; mind­ezeknél fogva, noha felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság Ítéletét nem a S. E. T. 185. §. B) pontja, hanem annak csupán A) és C) pontja alapján támadta is meg, erre való tekintet nélkül a S. E. T. 27. §. első pontjához és a 166. és 208. §§-hoz képest a felebbezési biróság ítéle­tének feloldása mellett az eljárást hivatalból meg kellett szüntetni. (901. febr. 7. I. G. 282/900.) 20351. Budapesti tábla: Az 1881 : LX. t.-ez 124. §-a alapján a többek zálogjogával terhelt követelés behajtására fel­jogosított ügygondnok a követelésre zálogjogot szerzett valamennyi hitelező érdekében hivatva lévén eljárni, a végrehajtást vezetett hitelezők által egészben lefoglalt követelés behajtását annak egyes

Next

/
Thumbnails
Contents