Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

78 KÖTELMI .TOíl Több hitelező nem támadhatná akkor, ha a többi jogosított vagy kötelezett a és több adós megtámadáshoz nem csatlakozik. Nem változtat ezen az sem, viszonya, ha a szerződés a közösen kötelezettek egyetemleges felelősségét állapítja meg; mert ebben az esetben sem lehet a szerződő felek bármelyikét is elzárni attól, hogy törvényen vagy szerződésen alapuló jogát egymagában is ne érvényesíthesse. Az a körülmény tehát, hogy felperesek a velük felperesként fel nem lépett G. Lajossal közösen és egyetemlegesen van kötelezve, nem áll útjában annak, hogy a kereset érdemileg megbiráltassék. (902. jun. 17. 3604.) Egyetemleges- 19604. Curia: Felperes felülvizsgálati kérelmében a seg- felebbezési bíróság Ítéletét abból az okból támadja meg, hogy a felebbezési bíróság az egyetemleges adóstársak és az egyetemleges jelzálogokra nézve fennálló jogszabályokat helytelenül alkalmazta, a midőn Cs. Jánosnét vele szemben kezességi kötelezettségben állónak minősítette és reá nézve azokat a jogszabályokat alkalmazta, melyek a kezességre nézve fennállanak, holott a felperest megillető jogok birói megítélésénél csak azok a jogszabályok jöhetnek alkalmazásba, melyek ugy őt, mint jogelődeit az A) alatti kötelezvény értelmében Cs. Jánosnóval szemben megilletik. Felperes panasza alapos. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállásában, mely a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálatnál irányadó tényállás gyanánt megállapította, hogy a kereset alapjául bemutatott A) alatti kötelezvény tartalma való, illetve, hogy azt özvegy Cs. Jánosné egyetemleges adóstársként aláirta, megállapította továbbá, hogy az A) alatti kötelezvényben megnevezett hitelező, a szeged-csongrádi takarékpénztár, az abban foglalt követelését H. Jakabra, ez pedig ugyanezt felperesre engedményezte, hogy a most emiitett engedményeknél az ellenérték kifizetése megtörtént. E szerint Cs. Jánosné és Cs. Nándor között az ^4.) alatti kötelezvény szerint egyetemleges adóstársi jogviszony keletkezett. Az egyetemleges adóstársi viszonyból pedig a fennálló jogszabály szerint jogszerűen következik, hogy a hitelező választása szerint követelését bármelyik adósától követelheti, minek további következménye az, hogy egyik vagy másik adóstársat a kötelezettség alól felmentheti, az az ellen fennálló zálogjogáról tetszése szerint le is mondhat. A most előadott jogszabályt a felebbezési bíróság afenforgóügy megbirálásából abból az indokból nem találta alkalmazandónak, mivel megállapítása szerint Cs. Nándor, az A) alatti kötvény szerinti adóstárs, vette fel tényleg az eredeti hitelezőtől az abban foglalt 6000 forintot, illetve 12,000 koronát, ugyancsak a felebbezési bíróság megállapítása szerint egy kizárólag őt terhelő adósság kifizetésére ós hogy Cs. Jánosné az A) alatti kötvényt csak szívességből irta alá és vállalta el az egyetemleges adóstársi kötelezettséget s erről a körülményről a felebbezési bíróság ténybeli megállapítása szerint felperesnek