Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 79 is, mint engedményesnek tudomással kellett birnia, ennek Tobb h.telezo ellenére mégis lemondott a jelzett kölcsön biztosítására, a es tobb ados másik adóstárs Cs. Nándor tulajdonát tevő,, ennek halála v.szonya. után Cs. Emilre szállott és ettől a felperes öcscse N. által a Egyetemlegesbekebelezett terhek fizetési kötelezettségével megvásárolt ség. ingatlanra bekebelezve levő zálogjogáról és ez által alperes visszkereseti igényének érvényesítését lehetetlenné tette; továbbá, hogy a fentebi) körülirott elveknek alkalmazása a hitelező jóhiszeműségétől és attól van feltételezve, hogy a kötelezettség valódi, ne pedig a hitelező tudtával formailag elvállalt, vagyis az egyetemlegesség formájába burkolt kezesség Legyen. A felebbezési bíróságnak a most jelzett alapokra fektetett jogi álláspontja a fennálló jogszabályoknak meg nem felel, mert az egyetemleges adőstársi viszony létrejötte esetén az a körülmény, hogy az adóstársak közölt erre nézve minő megállapodás szolgált alapul, a hitelezővel szemben az adőstársi kötelezettség lényegére, annak fennállására és a jog érvényesítésére mi befolyással sincsen ; az csak az egyetemleges adóstársaknak egymás közötti jogviszonyát szabályozza ós az egymás irányában való jogok érvényesítésénél szolgálhat zsinórmértékül, de a hitelező jogát nem érinti és az .4) alattiból folyó jogát felperes éppen ugy jogositva van érvényesíteni, mint azt érvényesithette volna az eredeti hitelező; éppen azért a jelen ügy megbirálásánál merőben közömbös az a körülmény, hogy felperes tudott-e arról vagy nem, hogy alperes az A) alatti kötelezvényre adott értékből nem részesült és hogy a kötelezvényt szivességböl irta alá, mert az egyetemleges adőstársi kötelezettség elvállalása lényéből következik, hogy alperes azért akként felelős, miként azt elvállalta és az, hogy Cs. Jánosné csak szivességböl irta alá az A) alatti kötelezvényt, az abból származó jogok érvényesítésénél a kezességre nézve fennálló jogszabályok alkalmazására jogszerű okul nem szolgálhat. De nem szolgálhat jogos ellenvetés alapjául felperes követelésének érvényesítése ellen az sem, hogy felperes az adóstárs Cs. Nándor, illetve ennek örököse Cs. Emil, illetve jogutóda N. János ingatlanára a kereseti követelés biztosítása czéljából bekebelezve volt zálogjogáról lemondott, mert ehhez az egyetemlegességi adőstársi viszonyból kifolyóan a törvénynél fogva joga volt és ez által csak adott jogával élt. (Hasonlóan döntött a Curia 1899. I. G. 362. sz. a.) Ez az eljárás csak akkor vonhatna maga után jogkövetkezményt, ha az ítéleti tényállásban az lett volna megállapítva, hogy engedmény tényleg létre nem jött, hanem csak színlelteiéit a végből, hogy alperes megkárosittassék. Alperesnek az az ellenvetése sem alapos, hogy felperes a törléssel alperest a Cs. Emil elleni visszkereseti igényének a fedezeti alapjától is megfosztotta, mert abban az' esetben is, ha a kereseti k vetelés alperesen vétetik meg, de a most jelzett kitörült zálogjog épségben marad, az az alperes visszkereseti igényének