Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG, 77 hetö kamatoknak fizetését ígérte, mihez képest helyes a felebbezósi bíróságnak a most kiemelt tényállásra alapított az aAa jogi döntése, hogy felperesnek a kereset beadását megelőző három év előtt lejárt kamatokra támasztható kereseti joga elévülés következtében elenyészett. De alaptalan felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy vallomásának megerősítése végett alperest bocsátotta esküre; mert a tekintetben, hogy alperes fizetési Ígérete következtében az elévülés megszakittatott, a bizonyítási teher felperesre hárult; a felebbezési bíróság nem sértett tehát jogszabályt azzal, hogy a S. E. 96. §-ának megfelelően, mint a bizonyításra kötelezett fél ellenfelét, alperest bocsátotta esküre. (900. okt. 31. 1. G. 388.) V. Több hitelező és több adós viszonya. 19601. Curia: Alperes és férje a takarékpénztár részére Adósságotokiratot állítottak ki, amelyben a részükre engedélyezett váltóhitel vállalása, biztosítására lekötötték ingatlanukat. A takarékpénztár a nő ellen a férjjel szemben már megítélt követelés kielégítésének tűrése iránt indított keresetével elutasittatott, mert azt, hogy a nő is élvezte a váltóhitelt s ebből folyólag adós volna, nem mutatta ki, az okirattal pedig a nő sem kezességet, sem egyetemlegességet nem vállalt, sem annak tűrésére nem kötelezte magát, hogy férje tartozása az ö ingatlanából elégittessék ki. (901. szept. 11. I. Gr. 280.) 19602. Curia: Az a körülmény, hogy az adós helyett Jog és köteleennek utalványára a fizetést egy harmadik vállalta el, nem zettségek köperdöntő akkor, ha nem nyer megállapítást, hogy a hitelező tösségi adósát a kötelezettség alól felmentette és a harmadik személyt egyedüli adósául elfogadta. (901. jan. 23. I. G. 570/900. G. VI. 1284.) 19603. Budapesti törvényszék : A törvényszék felpereseket Égyetemlegekeresetükkel elutasította érdemben, mert mellőzte alperes sen kötelezetazon kifogását, hogy a per érdemben el nem bírálható, tek (bérlötárFigyelemmel arra, hogy a keresetet nem az összes bérlő- sak) egyéni társak indították, mellőzte pedig e kifogást azért, mert a jogkört bérlőtársak szerződés szerinti egyetemlegessége, melynek értelmében minden egyes bérlőtárs külön felelős az összes szerződésbeli kötelezettségekért, nem akadályozhatja meg e szerződésnek felbontását egyik vagy másik bérlőtárs tekintetében, ha arra jogos ok forog fenn, és pedig annál kevésbbé, mert a szerződés felbontást nem kérő bérlőtársra nézve a szerződés továbbra is fennáll, ugy, hogy az, az összes szerződésbeli kötelezettségekért felelős marad. A per tehát érdemben elbírálható volt felperesekkel szemben. — Curia: A jog vagg a kötelezettség közösségéből egyáltalában nem következik, hogy a közösen jogosítottak, vagy kötelezettek közül egy vagy több a szerződés hatályosságát meg