Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI JOG. Kamat. bari nem a kamat törlesztésére forditandónak mondotta ki, Kamat elévü- azért alaptalan, mert felperesnek jogában állott volna ugyan a lése. Beszá- fizetések teljesítése alkalmával a küldött összegeket a kamatba számítás, mitani, de hogy az ekként történt volna, azt felperes nem is állítja, sőt a fizetések megtörténtét is tagadta, és hogy azok megtörténtek, csak a jelen perben nyert megállapítást, s így most már, midőn azok a kamatok, melyeknek törlesztésébe a jelzett öszszeget beszámítani már csak a jelen \ier rendén követeli, az 1883 : XXV. t.-ez. 19. §-a értelmében elévültek: a beszámítást tehát sikerrel nem kérheti és igy annak mellőzésével a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett. (901. márcz. 21. 69.) 19599. Curia: A felebbezési biróságnak felperesek részéről meg nem támadott Ítéletében tényként az van megállapítva, hogy a 20.734/897. számú kereset alapját képező kötelezvénybe foglalt 500 frt tőke után 1878. január 1-től járt 8°/0-os kamatot alperes egyáltalán sohasem fizette és a felebbezési bíróság a keresetnek az 1894. deczember 11-e előtti időre követelt kamatot tárgyazó részét ennek a kamatnak elévülése indokából elutasította; tehát akként döntött, hogy az 1878. január 1-től 1895. dec-z. 11-ig járt kamat elévülés által elenyészvén, azt felperesek jogosan nem követelhetik. A felpereseket jogszerűen meg nem illető eme kamatba azonban az alperesek viszont jogszerűen megillető ellenkövetelés be nem számitható, mivel jogszabály az, hogy a beszámítás által a kölcsönös követelések elenyésznek: következőleg csak kölcsönösen fennálló és jogszerűen érvényesíthető követelések lehetnek beszámítás tárgyai. Ezekhez képest a felebbezési bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával a valódinak és beszámithatónak már a felebbezési bíróság részéről kimondott alperesi ellenkövetelést a felperesek jogszerű és részükre alperessel szemben ítélt követelésbe beszámitandónak kellett kimondani. (901. máj. 18. I. G. 162.) Zamat i 19600. Curia: Felperesnek nem bir megállható alappal az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével utasította el őt a kereset megindítását megelőzőleg három év előtt lejárt kamatokra támasztott keresetével: mert az 1883. évi XXV. t.-cz. 19- §-a szerint a kamatok elévülnek, ha a hitelező azokat esedékességük után három év alatt nem követelte, és jogszabály az, hogy az elévülést egyedül a követelésnek bírói uton való érvényesítése, vagy pedig a kötelezett részéről a jognak az elévülési határidőn belül való elismerése szakítja félbe; már pedig az elsőbiróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott tényállása szerint alperes a kereset megindítása előtt csak egész általánosságban arra nézve tett kijelentést, hogy felperesnek a tőkét kamataival együtt megfizetendi; az ily általánosságban tett nyilatkozatból pedig, annak közelebbi meghatározása nélkül, hogy a fizetési ígéret mely időre járó kamatokra vonatkozik, egyedül arra vonható jogszerű következtetés, hogy alperes a tökének és a töke után jogilag követel-