Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG Szerződés. 19574/a. Cwria : Az J.) alatti szerződés 2. pontja azt tarLernóviMs talmazza, hogy a liáz felépítésének 300 forintot kitevő utolsó ' jogról. részlete 1899. november 15-én, „azaz a lakás befejeztekor" fizetendő. Alperesek tehát a ház épitésének befejezésére és egyszersmind az utolsó évi díjrészlet kifizetésére kitűzött 1899. november 15-én csak az esetben tartoztak volna ezt a részletet kifizetni, ha ugyanakkor a ház készen volt, Ha mégis alperesek ezt az utolsó részletet is a megállapított tényállás szerint annak ellenére, hogy a ház oly hiányok fenforgása miatt, melyekre nézve meg nem állapíttatott, hogy alperesek azokról már akkor tudomással nem bírtak volna, még teljesen készen nem volt, kifizették és még ezen felül a felperes munkatöbbletére is 60 koronát fizettek, a házat pedig használatba vették, anélkül, hogy eme fizetés és a ház használatba vétele alkalmával akár a munkahiány értékére, akár a kötbérre nézve igényüket fentartották volna, akkor a felebbezési biróság az anyagi jogszabály sértése nélkül helyesen döntött akként, hogy alpereseknek eme igényei lemondás által elenyésztek, mert jogszabály az, hogy a jogról való lemondás a jogosítottnak nemcsak kifejezett nyilatkozataiból állapitható meg, hanem oly cselekményeiből is következtethető, amelyek a lemondási szándék iránt kétséget fenn nem hagynak, már pedig az alpereseknek a felebbezési biróság Ítéletében megállapított fentebbi minden jogfentartás nélküli fizetési és használatba vételi cselekményei ilyeneknek tekintendők. A használatba vételi cselekmény ily természetén nem változtat az, hogy a házat nem maguk az alperesek, hanem az a lelkészük vette használatba, akinek részére a ház az A) alatti szerződés szerint papi lakul építtetett, mert ez a használatba vétel az alperesek nevében történtnek tekintendő. (902. jun. 12. 1. G. 45.) Lemondás 19574. Curia: A törvénykezési gyakorlat által állandóan örökségről, követett jogszabály, hogy az örökségről való oly lemondás, melynek czólja a kielégítési alapot a lemondó fél hitelezői elől elvonni, ezekkel szemben hatálylyal nem bir. (902. nov. 4. I. íí. 250.) Szerződés fel- 19575. Curia: A szerződés felmondása jogi hatásában mondása, nem azonos a szerződéstől való elállással, hanem a szerződést csakis a felmondási idő lejártával szünteti meg, addig pedig a szerződés fennáll. (902. ápr. 8. I. G. 636.*) II. Tiltott ügyletek. Kártyája léi. 19576. Curia : Bíróilag nem érvényesíthető kártyaadósságközben adott nak felperes kereseti követeléséből 1800 korona azért nem köksöv. minősíthető, mivel a követelés nem a kártyajáték közben felmerült nyereség és veszteség közötti kiegyenlítendő külön*) L. a jogeset teljes szövegét a csődtorv. 22. §-a kapcsán.