Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 57 alapján újíttatott meg. Az óvadék és kötbér közötti különbség *™™á9*csupán az, hogy mig előbbi a szerződő fél által okozható kár meg- ,Kotbf'' es. térítésének biztosítására, addig az utóbbi a szerződés teljesítésének óvadék közt, a biztosítására szolgál. Olyan tör vényes intézkedés pedig, a mely tculombség. egy és ugyanazon érték által mindkét érdek biztosítását kizárná, nem létezvén, a szerződő felek kétségtelenül jogosítva vannak egy és ugyanazon összeget óvadék és kötbér jellegével felruházni. Nem szenved kétséget, hogy a fent érintett okiratban biztosítékul letenni kötelezett 30(X) frt az okirat 1—5. t. a. világos tartalma szerint ugy óvadék-, mint kötbérjellegünek állapíttatott meg. Tekintettel már most arra a nem vitás körülményre, hogy alperes a J. A.-val szemben is megújított haszonbérletet 1897. évi május 28-án a haszonbéri esedékes összegek meg nem fizetése folytán megszüntette, mint a hogy ez utóbbi körülményt a 2. 7. alatti Ítélet bizonyítja, alperes a kezénél levő biztosítéki összeget a 17. '/. alatti okirat 4. bekezdése értelmében a haszonbérlőre nézve elveszettnek tekinteni s kötbér czimén a maga javára megtartani feltétlenül jogosítva volt. Ily körülmények közt közömbös lévén, hogy I. A. biztosítéki összege mennyiségileg mennyit tett ki, mert alperes kárkimutatási kötelezettség nélkül jogosítva volt az egész biztosítéki összeget a maga javára megtartani, s ezen jogát, külön lemondás nélkül, el nem vesztette az által, hogy I. A.-nak az egyes esedékes haszonbéri összegek fizetésére a múltban részletfizetési kedvezményt és haladékot adott, mert a megtartási joga a folytatólagos teljesítésekre nézve ez által csorbát nem szenvedett, valamint feléledt a múltra nézve is, ha a bérlő az adott haladék időpontjában sem teljesített. A többször nevezett végrehajtást szenvedőnek ezek szerint óvadék ezimén nem lévén alperessel szemben követelni valója, felperest keresetével elutasítani kellett. (900. nov. 15. 16104/900. sz. a.) — Budapesti tábla: Hhagyja. (901. jun. 18. 9324/900.) — Curia: Hhagyja. (902. okt. 29. 5793/901.) 19572. Curia: A szerződő felek a szerződés feltételeit szabadon szabályozhatják, érdekeik megóvása végett tilalmakat állapithatnak meg ós ezeknek szoros megtartása végett, azok megszegése esetén a vétkes felet kötbér fizetésére kötelezhetik, mely kötbér a tilalom megszegése esetén már a szerződési kikötés alapján követelhető, tekintet nélkül arra, vájjon a szerződésileg megállapított tilalom megszegése által a szerződő fél valódi érdeke megsértetett e vagy sem? mert a kötelezett fél a szerződésben kikötött tilalmat még abban az esetben sem jogosult megtörni, ha az nem volna is szükséges annak az érdeknek a megóvására, a melv érdek megvédése végett kiköttetett. (902. nov. 27. G. 321.) 19573. Curia: A szerződéstől való elállás nem csak Elállás szerhatározott akaratkijelentés által, hanem oly tényekben is ződéstSl. nyilvánulhat, melyek az akaratnak arra irányozása iránt mi kétséget sem hagynak fel. (902. szept. 24. G. 394.)