Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

1896: XXVI. T.-CZ. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÜGYEK. A kir. ministerium a Budapest székesfőváros adó- Toryenyszamviteli hivatalánál üresedésben volt tisztviselői állásoknak hatósági tanácsi választás útján történt betöltésére nézve H. I. részéről emelt panasz tárgyában a kir. közigazgatási bíróság és 42- §• *- P-> Budapest székesfőváros tanácsa között felmerült hatásköri 19- §• összeütközés esetét az 1903. évi január hó 21. napján tartott Tanácsi tár tanácsában az 1869: IV. t.-cz. 25. §-a, illetőleg az 1896 XXVI. t.-cz. 131. és 159. §-a alapján vizsgálat alá vévén, a pesten. következőkép határozott: Analógia kiEbben az ügyben az eljárás a kir. közigazgatási biró- zárása. ság hatáskörébe nem tartozik. Indokok : Budapest székesfőváros tanácsa 1901. évi jun. hó 5. napján tartott ülésében 5644'eln. sz. a. kelt intézkedésével a székesfőváros adószámviteli hivatalainál üresedésben volt állásokat választás útján betöltötte. A választás ellen H. I. budapesti gyáros 1901. évi jun. hó 12-én 6058/eln. 1901. sz. a. felebbezést adott be a miatt, meri Sz. J.-t a pályázati hirdetményben előirt szakvizsga nélkül választották meg számtanácsossá, mert számtisztté tettleges állományú katonát választottak meg és mert kijelölő bizottság nem volt; kérte, hogy a törvényhatósági közgyűlés a választást semmisítse meg és a tanácsot uj választásra utasitsa. A tanács 1901. évi június hó 22-én 6058/eln. 1901. sz. a. hozott határozatával a felebbezést visszautasította, mert az önkormányzat körében hozott határozatokat csak olyan magánfelek felebbezhetik, a kiknek az ügy saját ügyük, a kik abban érdekelve vannak és a kikre a határozat sérelmes, ellenben más magánfelek felebbezési joggal nem birnak, ennélfogva H. I. gyáros, a ki a megfelebbezett választásban érdekelve nincs, felebbezéssel élni nem jogosított. A tanácsnak ez ellen a határozata ellen H. I. 1901. évi július hó 4-én 6869/eln. sz. a. a kir. közigazgatási birósághoz intézett panaszszal élt, a melyben a választás megsemmisítését kérte. A székesfőváros tanácsa 1901. évi július hó 12-én 6869/eln. sz. a. a panaszt felterjesztvén, a kir. közigazgatási biróság hatásköre ellen kifogást emelt, mert nézete szerint a panasz elintézése a közigazgatási hatóságok és nem a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. A kir. közigazgatási biróság azonban az 1902. évi január hó 15. napján 3211 902. sz. a. hozott végzésével a hatásköri kifogás elvetésével az ügyben hatáskörét megallapította s az eljárást felfüggesztve, az iratokat a kir. beliigyministerhez tette át: mert habár az 1896: XXVI. t.-cz. 42. §-ának 2. pontja szerint csak a törvényhatósági bizottságnak választási eljárása ellen van bírósági panasznak helye, minthogy azonban a tanács választási eljárása elleni jogorvoslatról' sem az