Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
702 MlNISTERTANÁCSi HÁTAHOZATOK I. Egyéb polgári van szó, a ki a fegyházbüntetés alatt álló alperest csupán a ügyek válóperben leend hivatva képviselni: ennélfogva ily gondnok kinevezése iránt, a mennyiben válóperben a békéltetési eljárásnál gondnoki képviseletnek helye lehet, a kir. biróság tartozik intézkedni, Borsod vármegye árvaszéke tehát a miskolczi kir. törvényszék által a budapesti kir. Ítélőtábla megbízásából gondnok-kirendelés iránt hozzáintézett megkeresés teljesítését helyesen tagadta meg és pedig annyival inkább, mivel hozzá a megkeresést nem a büntető (1887: XX. t. -cz. 32. §. utolsó bekezdés), hanem a polgári biróság intézte. 14S. Bányatelek Több bányamértékből álló bányatelek elkülönitéátruházása, s£t és bányatelekkönyvi átíratását a bányahatóság enirosagi ha- ge(jélye nélkül a bánvabiróság el nem rendelheti. tClVOZtI Í'VX ÖL fi (I *^ w ministerta- ^ hatáskör túllépésével hozott bírósági határozatnács által felnak a ministertanács által feloldása. oldása. Az ált. bányatörvényre vonatkozó végrehajtási A bányatör- szabályok, mint értelmezési forrás, annak ellenére is tauTlza Nyelembe vehetők, hogy az id. tvk. szab. VII. ft. báliaZakZ-15- §a a bányatörvénynek csak anyagi részét tartebnezési totta fenn. ráshént figye- (1873. évi deczember 11. ^0949 I. M. 1873. évi 1766Ü. F. J. K. M. sz. ) lembe vétele. Tényállás: A szepes-iglói m. kir. bányakapitányság 1873. évi május 2-án 361. szám alatt a magy. kir. földmivelési, ipar- és kereskedelmügyi ministeriumhoz intézett jelentésében előterjeszté, hogy a lőcsei kir. törvényszék 1882. évi november 14-én 5967. ' sz. a. hozott határozatával a Wagendrüsseli Semmelberg Sigismund nevü, 4 egyszerű bányamértékből álló bányateleknek egy egész bányamértékét, valamint a többi 3 egyszerű bányamértéknek és a Laura Károly nevü bányateleknek is felét 50 frt vételárban G. K. -ról, mint eladóról Sz. Zs. -re mint vevőre tulajdoni joggal bányákönyvileg átiratni rendelte. Nevezett bányakapitányság a törvényszék ezen tényében nem csupán egyszerű bányatelekkönyvi átírást, hanem több egyszerre adományozott bányamértékből álló bányatelkek eldarabolását látván, hivatkozva az általános bányatörvénykönyv 116. §-ára, mely szerint bányatelkek eldarabolásához a bányahatóság előleges jóváhagyása szükségeltetik: a törvényszék intézkedése által saját illetőségi körét csorbittatva véli. Hogy a bányatelkek eldarabolása iránti határozathozatal, illetőleg az ily eldarabolások engedélyezése kizárólag a bányahatóságokat illeti s hogy abányabiróságnak ezek körüli hatás-