Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

EGYÉB POLGÁRI ÜGYEK. 703 köre és teendője egyedül abból áll, hogy az eldarabolást a Egyéb polgári bányahatóság engedélye folytán kiállított uj adomámvozási "flyek. okmány alapján a bányatelekkönyvbe bevezeti: mindez a Bányatelek bányatörvény' 112., 113. és 114., illetőleg 116. §-ain kivül átvratám kiviláglik még az 1854. évben életbelépett általános bányatör- Bir6eag% havénynyel egyidejűleg kibocsátott végr. szab. 77. §-ából, mely tározóinak a megkülömböketőleg intézkedik az eldarabolásokról a szerint, ministert* a mint egyes vagy több bányamértékből álló bányatelkekre náes által fch vonatkoznak s a mely nevezetesen a több bányamértékből oldása. álló bányatelkek szétdarabolására nézve határozottan rendeli: A bányatörhogy azt a törvény 54. §-a értelmében bányajárásnak kell vény végrcmegelőznie, a mely után a bányahatóság a szétdarabolás enge- hajtási szabá* délyezhetése fölött határozván, ujabb adományozási levél ada- lyainak érteitik ki s az egyes részek elszakítása a régibb okinányokbaii, mezééi forráaa bányakönyvekben és térképekben tüntettetik ki. ként figyelemEzen végrehajtási szabályok jelenleg nem bírnak ugyan be vetelemár kötelező erővel, miután az ideigl. törv. szabályok VII. R. 15. §-a által az általános bányatörvény anyagi része tartatott fenn, mint subsidiarius forrás, de a végrehajtási szabályok, mint a törvény értelmezésére szolgáló legközelebbi forrás, már azért sem mellőzhetők, mert azok keletkezésük idején magával a törvénynyel egységet képezvén, a törvényhozó intentióját mindkettő együttvéve fejezi ki és az egyiknek a másiktól teljes szótválasztása által oly hézagok maradnának fenn, a melyek hatályban levő szabály által nem lévén kitölthetők: a szabad véleményt emelnék érvényre a kötelező szabály helyett, illetőleg a törvénynek a két szabály összefoglalásából meríthető helyes értelme helyett. A fenn kifejtetteket a jelen conerét esetre alkalmazva, kétségtelen: hogy a lőcsei törvényszék intézkedésének azon része, mely szerint a „Sigismund" nevü bányatelekből elkülönítendő egy egész bányamérték bányatelekkönyvi átíratását is elrendelte, a bányatörvény szabályaival is ellenkezik. Ami ellenben a törvényszéki végzés többi részeit illeti, melyek szerint a Laura Károly nevü 3 egyszerű bányamértéknek, valamint a Sigismund nevü bányatelekből felülmaradó 3 egyszerű bányamértéknek is fele Sz. Zs.-re, mint vevőre bányatelekkönyvileg átíratni rendeltetett, ez ellen már nem lehet kifogást tenni, mert itt csak a bányatörvénykönyv 135. §-a alá foglalandó egyszerű nyilvánkönyvi átíratás forog fenn, a mire a törvényszék hivatva van, mert a kérdéses bányamértékek nem tórbelileg kijelölt határaik szerint, hanem intellectualis részek szerint (50% arányban) kérettek átíratni, a miből egyszerűen közös tulajdon létesülhet. Az előadottak szerint birói és közigazgatási hatóság között felmerült illetőségi összeütközés forogván fenn, ennek elintézése az 1869 : IV. t.-cz. 25. §-a szerint a ministeriumot illeti.