Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

HAGYATÉKI ÜGYEK. G89 taló határozata alapján ingatlanokra kéri a kielégítési végrehaj- H**ya**kí tás elrendelését * . . mert továbbá a gyámhatóság marasztaló határozatait az A hagyam 1877: XX. t.-cz. 191. §-ának harmadik és negyedik bekez- tárgyalássam dése végrehajtható közokiratok jellegével ruházza fel és az gyámhatóság ingatlanokra vezetendő végrehajtás tekintetében birói végre- által megbír , hajtásra utalja, márpedig a közigazgatási hatóságoknak vonzott közjegyéé végrehajtható határozatai, melyek az érvényben levő jogsza- eljárási dijabályok szerint birói végrehajtásra utalvák, az 1881: LX. t.-cz. nak ingatla^1. §-ának h) pontjához képest oly közokiratok, melyeknek ból behajtása. alapján birói kielégítési végrehajtásnak van helye; és mert az 1881. LX. t.-cz. 2. §-a szerint ugyanazon t.-cz. 1. §-ának h) pontja esetében, a mennyiben a marasztalás 500 frt készpénzösszeget meg nem halad, azon járásbíróság illetékes, melynek területén az első folyamodásulag eljárt hatóságnak, a jelen esetben a gyámhatóságnak székhelye van. 139.* Hagyatéki ügyben a perreutasitás után felmerült7' kérdésben birói útra tartozik az eljárás. utan felmerült * kerdes. (1894. évi márczius 20. 1894. 11.267. I. M. sz. A kir. ministerium néhai H. János és társai hagyatéki ügyében a szabadkai kir. törvényszék ós Zenta város árvaszéke között felmerült hatásköri összeütközés esetét 1894. évi márczius hó 20. napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869 : IV. t.-cz. 25. §-a alapján következőleg határozott: ezen ügyben a további eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A Zentán elhalt H. János, H. Ferencz és H. Viktor P. Jánosné egyesitett hagyatéki ügyében 1878. évi deczember 1-én tartott tárgyalás alkalmával a 190—350/1877. közjegyzői sz. alatt felvett jegyzőkönyv szerint a hagyaték megállapítása, a közös ingatlanok megosztása s a H. János hagyatékára nézve létesítendő osztály tárgyában az érdekeltek közt megállapodás jött létre, melyben a többi közt megállapittatott, hogy H. János hagyatékából néhai H. Viktor P. Jánosnénak (a törvénynél fogva szintén öröklésre hivatotti leszármazói mitsem kapnak, mert a közös ingatlanok elkülönítése alkalmával oly ingatlanokat kaptak, melyek értékesebbek, mint a többi telekkönyvi tulajdonosok birtokai (az egyezség 5. pontja). Ezen egyezséghez P. Péter, egyik örökös, hozzá nem járult, de midőn ez időközben elhalt, örökösei, illetve képviselőik az 1890. évi november 20-án felvett jegvzőkönvv szerint kijelentették, hogy az 1878. évi deczember 1-én létreMárkus: Felsőbíróságaink elvi határ. XIII. 44