Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

638 M1NISTERTANÁCSI HATÁROZATOK I. Mezei kar. ségi bíróságnál, mint a kisebb polgári peres ügyekben eljáró ismeretlen bíróságnál, M. István és társai báttaszéki lakosok ellen' 19 által okozott frt mezei kár megtérítése iránt keresetet indított. A közkár megtéri- ségi bíróság alpereseket 15 frt kár megtérítésében elmarasztése iránt a talta és ezeknek kérelmére az iratokat az 1877 : XXII. t.-cz. csősz ellen in-27). §. értelmében a szegzárdi kir. járásbírósághoz áttette. ditött ügy. A nevezett járásbíróság 8252/895. sz. alatt hozott végzésével az iratokat a községi bíróságnak visszaküldötte; mert: az ügyben az 1894 : XXII. t. cz. 93. §-ának a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás forog fenn, a melynek II. fokú elbírálása a most hivatkozott törvény hatályba lépte után, - tekintet nélkül az elkövetés idejére, — a főszolgabírónak hatáskörébe tartozik. Tolna vármegye központi járásának főszolgabírója azonban 619/896. sz. a. hozott végzésével az ügyben eljárni magát szintén illetéktelennek mondotta ki; mert felperes keresetét nem a mezei kárt elkövetett és ismeretlen tettesek, hanem a volt felelős csőszök ellen indította, minek folytán ezen ügy nem mezei rendőri kihágási, hanem kisebb polgári peres ügyet képez, a melyben eljárni a bíróság illetékes. Minthogy ugy a közigazgatási, valamint a bírósági eljárási iratokból kitűnik, hogy felperes követelését nem a mezei kárt elkövetett tettesek ellen kihágási uton, hanem a volt csőszök elleni polgári uton érvényesítette,, a kik állítása szerint a köztük fennállott szerződés értelmében az ismeretlen tettesek által neki okozott mezei kárt megtéríteni tartoznak; éá minthogy e szerint ezen ügyben tisztán polgári természetű követelés elbírálásáról van szó : ennélfogva, — tekintettel az 1893 : XVIII. t.-cz. 225. §-ára — az eljárást a bíróság hatáskörébe kellett utalni. 3. Egyéb kár. íos. Kisajátítási Osztatlan közös tulajdonosok közül azokkal szemkártalamtás. Den> akik a kisajátítási tárgyalásra nem jelentek meg, a kártalanítási ár megállapítása bírói hatáskörbe tartozik. Kisajátításnak az ingatlan osztatlan része, a közös tulajdonosok egyikének osztatlan illétősége nem lehet a tárgya. A kártalanítási ár valamennyi tulajdonostársra egységesen állapítandó meg. Az 1881 : XLI. t.-cz. 36. §-ának alkalmazásához. (1899. június 21. 1899. évi. 35392. I. M. sz. 1899. évi 37433. K. M. sz.) A kir. ministerium, a Debreczenben építendő lovassági laktanya czéljára kisajátítandó ingatlanok kártalanítási