Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

•Í2 KÖTELMI JOG Szerződés. azza] a záradékkal ez a lekötelezés hatályát nem veszi elte Bizonyítás (900. nov. 15. I. G. 482.) írásbeli szer- 19549. Curia : Alperesnek az a panasza, hogy a felebbezóWs far- zési bíróság anyagi jogszabályt sértett, mikor az Írásbeli talma ellen, szerződéssel ellentétes szóbeli igéret érvényességét kimondotta, alaptalan. A kereset alapjául szolgáló A/2, alatti okirat nem vitás, ennek tartalma szerint pedig alperes ugy nyilatkozott, hogy az esetre, ha az ott emiitett gróf Károlyi-féle ingatlan felperes közvetítésével a szerződő felek előtt ismeretes egyénnek („an den gemeinten Herrn") haszonbérbe adatik, fizet alperes a felperesnek 3000 forintot és ez az összeg három egyenlő részben felperes, továbbá Neuhaus H. és alperes közt osztatik meg; és ha az ingatlant alperes veszi haszonbérbe, a dijlevél érvénye ugyanazon módozatokkal („unter denselben Modalitáten") fentartatik. Az okirat utolsó záradókában, melyben az alperes részéről vállalt kötelezettség érvénye 1898 év végéig meghosszabbíttatott, a kötelezett 3000 forintnak három részre osztása szintén kifejeztetett. A felebbezési bíróság tényként megállapította, de nem is tétetett vitássá, hogy a szóban forgó ingatlant felperes közbenjárásával, a dijlevél érvényének ideje alatt az alperes haszonbérelte ki és hogy alperes a kötelezett közben járási dijból 2000 forintnak felperes és Neuhaus H. javára való megfizetésére bíróilag is köteleztetett. De megállapította a felebbezési bíróság tényként azt is, hogy az .-1) 2. alatti okirat kelettel és tanualáirásokkal ellátott részének alperes és a tanuk részéről történt aláírása s a tanuk eltávozása után került szóba a szerződő felek közt az, hogy abban az ésetben, ha a haszonbérletet alperes kapja meg, ez utóbbi a 3000 forint közbenjárási dijból egyharmad részt ne kapjon és hogy alperes ekkor is, de sőt az okiraton levő záradékoknak megírása és aláírása után is azt nyilatkoztatta ki, hogy ő a 3000 forintból 1000 forintra nem reflektál, hanem azt is a felperes lógja megkapni, illetve megtarthatni. Ily tényállás mellett nem sértett a felebbezési biróság anyagi jogszabályt, a mikor az írásbeli okiratnak és záradékainak is kiállítása után létrejötl szóbeli megállapodást érvényesnek kimondotta, mert jogszabály ugyan, hogy ha a szerződés Írásban köttetik, az annak írásban megkötésével egyidejűleg tett oly szóbeli egyezkedések, a melyek az Írásban kifejezett feltételekkel ellenkeznek, tekintetbe nem jöhetnek, de jogszabály az is, hogy az Írásban megkötött szerződés feltételeit a szerződő felek egyező akarattal későid} szóbelileg is megváltoztathatják vagy megszüntethetik. (900. nov. 14. I. (J. 413.) Szóbeli meg- 19550. Curia: Alapos alperesnek az a panasza, hogy a állapodás felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy az 1. alatt írásbeli szer- csatolt szerződés 2-ik pontjának rendelkezését hatálytalannak zödés mellett, jelentette ki, jól lehet felperesek azt minden jogfentari á» nélkül aláírták és e szerinl kötelezőnek elfogadták. A felébbe-