Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
594 MINISTERTANÁCSI HATÁROZATOK I. Iparos és A kir. járásbíróság az 1898. évi február hó 22-én 2033/98. segéd közti sz. a. hozott végzésével az alperes pergátló kifogásának helyt viszony, adva, a pert megszüntette, mert habár a felperes az iparFogyasztási testület békéltető bizottságánál panaszt emelt és ez magát adók kezeié- illetéktelennek nyilvánította, neki, mint kereskedősegédnek sére kereskedő nem az ipartestület békéltető bizottsága, hanem az iparhatóczégnél alkal- ság előtt kellett volna panaszt emelnie és csak ennek hatámazott üzlet- rozatával indíthat keresetet a bíróság előtt, azt pedig nem vezető. bizonyította a felperes, hogy a törvény e rendelkezésének eleget tett volna. Ezek után 1898. évi márczius hó 2-án Déva város tanácsához, mint elsőfokú iparhatósághoz fordult keresetével a felperes, kérve a czégnek a fentebb részletezett 177 frt 11 krban elmarasztalását. A városi tanács azonban az alperes kifogására az 1899. évi deczember hó 24-én 5040/98. sz. a, hozott határozata szerint szintén nem állapította meg hatáskörét, mert sem H. testvéreket iparosoknak vagy kereskedőknek, sem P. S -t iparos vagy kereskedőknek nem tekintette és mert az 1884: XVII. t.-cz. 183. §-a d) pontjának rendelkezését vette figyelembe, mely szerint az állami egyedáruság tárgyait képező ügyek az ipartörvény rendelkezései alá nem esnek, már pedig az állami husfogyasztási, a borital és a szeszital-ki mérési adók szedése az állami egyedáruság fogalma alá esőnek tekintendő. Az előadottak értelmében a dévai kir. járásbíróság és Déva város tanácsa között hatásköri összeütközés esete merült fel. Megállapíttatik mindenekelőtt, hogy az adóbeszedési jog nem állami egyedáruság, a miért is Déva város tanácsa, mint iparhatóság határozatának ez az indoka teljesen figyelmen kívül hagyatik. A felperes által bemutatott s az iratok között fekvő adóügyi szaklapból (Italmérés) kitetszik, hogy H. testvérek pályázatot hirdettek üzletvezetői állásra. A beszerzett czégkivonat szerint H. testvérek czég a kereskedelmi czégjegyzékbe be van vezetve. Felperes keresete, illetőleg panasza szerint a H. testvérek bejegyzett kereskedelmi czég, mely üzletvezetői állásra hirdetett pályázatot, felperest ilyen minőségben fogadta fel, meghatározott évi fizetéssel és felperes egyenesen erre az üzletvezetői alkalmazásra alapítottan intézte az alperes kereskedelmi czég ellen keresetét, illetve panaszos kérését. Az a körülmény, hogy a pályázati hirdetés az alkalmazandó üzletvezetőtől a fogyasztási adók kezelésében való jártasságot kívánt, valamint, hogy felperes nem csak az alperes czég üzletköréül a czégjegyzékben megjelölt divat- és kózmüáru kereskedésnél, hanem a czég egy más vállalatában, a fogyasztási adók kezelésében is, vagy épen csak ebben a kezelésben vett tényleg és önkéntesen részt, a közte és a
