Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

40 KÖTELM] ., Szerződés a D) alatti okiratban foglalt bekebelezési engedélyhez és Bizonyítás önnek költsége viseléséhez akaratkijelentést nem' tettek, irásbdi szer- annak az okiratnak ezt a tartalmát a kiállításkor nem is ződés iur- ismerték és hogy a feleknek az volt egységesen történt talma ellen, ügyleti akaratkijelentése, hogy rossz termés esetére nemcsak az ez évre kötelezett évi részletnek, hanem az összes további évi részleteknek fizetési ideje további egy-egy évre fokozatosan elhalasztatik; továbbá a felebbezési bíróság tényként megállapította azt, hogy felperes az eredetileg az 1898. deczember 15-ik napjára kötelezett vételári részletet az 1899. deczember hó 15-ik napja után, tehát egy év elteltével, de még a kereset megindítása előtt alperesektől anélkül fogadta el, hogy e pár napi késedelem okából a további részletfizetési kedvezmény elvonásához jogát fentartotta volna és hogy felperes keresetét a részletfizetési kedvezmény elenyészte tekintetében nem is e pár napi késedelemre alapította. E tényállás mellett az anyagi jog alkalmazása szempontjából helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint felperest a vételárhátralékra és a bekebelezési költségre irányult keresetével elutasította . . . mert a fentiek szerint az eredetileg az 1899. évi deczember hó 15-én kötelezett vételári részletet alperesek további egy év alatt fizethették és fizették is, e tekintetben tehát alpereseket késedelem nem terhelte és nem terheli; ellenben a további vételári hátralék részben az 1901. évi deczember hó 15-én, részben 1902. évi deczember hó 15-én jár le; mert továbbá az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, ha a hitelező a késedelmes fizetést a késedelemhez szerződésileg kötött jog kifejezett fentartása nélkül fogadja el, azt a jogot többé nem gyakorolhatja; és mert, ha az adós a zálogjog kérvény utján leendő ltokebelezéséhez engedélyt nem ad és ennek költségét kifejezetten magára nem vállalja, ennek a költségnek megtérítését a hitelező az adósától nem követelheti. (901. máj. 15. I. G. 164.) 19548. Curia: Felperes a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét támadja meg, a mely szerint az alpereseknek a bérlemény területi hiányára alapított igényének hely adatott. E tekintetben felperesnek panasza az, hogy V. Jánosnak az írásbeli szerződés kiállításakor az iránt szóbelileg történt kijelentése; hogy a bérlemény területének 83 hold területi nagyságára nézve jót áll, ellenkezik az írásbeli szerződés tartalmával és igy hatálylyal nem bir, hogy továbbá, az a kijelentés hatályát vesztette az által, hogy V. János halála után az Írásbeli szerződésre vezetett pótpont szerint ujitás jött létre és igy ez által a korábbi szerződós megszűnt. Felperes továbbá a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét is megtámadja, a mely szerint alpereseknek a bérleményen a vízlevezető csatornák fentartásának felperes részéről elmulasztására alapított igénye elutasítására nem hozatott fel indokul az is, hogy V. Jánosnak az írásbeli szerződés kiállításakor