Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

Ki n EJ.MI J0< czimén 5548 koronát, bekebelezési költség czimén 119 korona Szerződés 18 fillért követelt és pedig a vételárhátralékot azon az alapon, Bizonyítás inert az 5548 korona vételárhátralékból alperesek részéről irásbeh tá 1850 korona 1899. évi deezember 15-én volt volna meg- ^dés t,,,-fizetendő, de ki nem fizettetett és ez által az 1900. évi tolma elU* deezember hó 15-én fizetendő 1850 korona és az 1901. évi deezember hó 15-én fizetendő 1848 korona is a D) alatti okirathoz képest lejárt; a per folyamán felperes kijelentette, hogy alperesek az eredetileg az 1899. évi deezember hó 15-én fizetendő 1850 korona vételári részletet az 1900. évi deezember havában kifizették. Ugyancsak a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint alperesek .... azzal védekeztek, hogy ők a bekebelezésre engedélyt nem adtak és ennek költségét magukra nem vállalták, e tekintetben tehát a D) alatti okirat tartalma valótlan és hogy a valódi megállapodáshoz képest, a minek a 2. alatti okirat tartalmilag meg nem felel, rossz termés esetére nemcsak az ez évre kötelezeti évi részletek, hanem az összes további évi részleteknek fizetési ideje további egy-egy évre fokozatosan elhalásztamtt; már pedig az 1898. évben rossz termés volt és igy az 1898 évre kötelezett évi vételárrészletet az 1899. évben fizethették és fizették is. ennek következtében tehát az eredetileg az 1899.. 1900., L901. évi deezember hó 15-ik napra kötelezeti évi részletek fizetési ideje egy-egy évre fokozatosan kitolatván, a felperes részéről keresetileg követelt három utolsó részlei még nem járt le, illetve a részletfizetési kedvezmény még el nem enyészett. A felebbezési biróságaD) és2.alatti okiratokat alakilag valóknak elfogadta; továbbá a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az L898. évben csakugyan rossz termés volt és erre nézve felperesnek az volt az álláspontja, hogy a rossz termés következtében alperesek a 2. alatti okirathoz képest csak arra nyertek jogot, hogy az 1898. évre kötelezett részletet további egy év alatt fizethessék, ellenben az 1899., 1900. és 1901. évekre kötelezni részletekre az 1898. évi rossz termésnek halasztó hatálya nem volt. Az itteni 1900. (1. 278. számú feloldó végzésben már ki van fejtve az, hogy a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályi maga a szerződés alkotja, hogy a félek között a szerződést azoknak egységesen történi ügyleti akaratkijelentése képezi és hogy okirat mellett si»es kizárva annak lehetősége' és bizonyítása, hogy az illető okirat tartalmilag valótlan, ületve a feleknek egységesen történt ügyleti akaraúijelenté?<'t nem tartalmazza, hanem a feleknek más volt az egységesen történt aknraikvjelentése. A felebbezési biróság az erre nézve alperesek részéről hivatkozott tanuk vallomása alapján tényként az1 állapította meg, hogy a />) és 2. alatti okirai tartalmilag részben valótlan, illetőleg hogy az a feléknek egységes akaratelhatárózását és ennek megfelelő ügyleti akaratkijelentését részben nem tartalmazza, nevezetesen, hogy alperesek