Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

570 MINISTERTANÁCSI HATÁROZATOK [. Cselédi szol- H9. §_a alapján a billédi kir. járásbírósághoz tette át, mert gálát. a tárgyalás során a panaszos két havi élelmezési költség Élelmezés megtérítése iránt kártérítési igényt támasztott. ellenértékének Nem állapította meg a hatáskörét - L902. évi márkovetelése. cziug hó g_án 190L gp< 491/3 gz a kelt végzése szerint a kir. járásbíróság sem, mert az alperes a felperesnek élelmezést tartozván adni, az élelmezés is cselédbérnek tekintendő és a felperes által az élelmezés megtérítése fejében követelt 24 korona a természetben kiszolgáltatni elmulasztott cselédbér ellenértéke és így nem kártalanítási összeg. A tényállás kiegészítéséül megjegyzendő még, hogy a míg panaszos azt vitatja, hogy a gazdája őt törvényes ok nélkül szolgálati idejének lefolyása előtt bocsátotta el, addig panaszolt azt állítja, hogy panaszos — az engedelmességei megtagadva — törvényes ok nélkül szolgálatát elhagyta. E szerint a billédi kir. járásbíróság és a perjámosi járás főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek elintézéséül a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett az eljárást utasítani, mert az élelmezés, a melynek ellenértékét a felperes követeli, a cselédbérnek kiegészilő része és mert annak a kérdésnek megbirálásában, hogy az 1876: XIII. t.-cz. 56. s 57. §-ai alapján a cseléd a hátralevő időre a bért, tartást és ruhát követelheti-e, nem jön tekintetbe, hogy a gazda az elbocsátással vagy a cseléd a szolgálat elhagyásával okozott-e kárt vagy nem. A felperes követelése tehát nem kártérítési követelés, a mely az 1876: XIII. t.-cz. 119. §-a értelmében bírói útra tartoznék, hanem eselódbérkövetelés, a mely a 115. §. rendelkezésénél fogva a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Annak a kérdésnek elbírálása pedig, hogy a gazda a cselédet elbocsátotta-e avagy hogy a cseléd a gazdát elhagyta-e s hogy ennek folytán a cseléd az élelmezést az 1876: XIII. t.-cz. 56. vagy 57. §-ai értelmében jogosan követelheti-e vagy nem, az ügy érdemére tartozik. A követelés jogi minősítésében nem a fél részéről használt elnevezés, hanem a követelés jogi természete irányadó. Teljesített szolgálat ellenszolgáltatása fejében cselédszerződés alapján követelt bér nem kártérítési követelés és közigazgatási útra tartozik. A bér összegének határozott kikötése a cselédszerződésnek nem lényeges alkatrésze, annak hiánya