Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
CSELÉD! SZOLGÁLAT. 565 tekintettel a sommás bíróság elé tartozónak nyilvánítván, eCseledi szolrészben a bíróság és a közigazgatási hatóság között hatás- 0alat kori összeütközés, mely eldöntést igényelne, nem forog fenn. 55. Szolgálatban nem töltött felmondási időre követelt Szolgálatban cselédbér, mint nem kártérítési követelés iránt inditott ne™ töltött ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság elé tartozik. -^y^MvefeZí (1892. november 2. 1892. évi 39.727/1. M. sz.) cselédbér. A kir. ministerium Sz. Gábor dévaványai lakosnak D. T. Lajos dévaványai lakos ellen 74 írt s járulékaiért folyó ügyében Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási bizottsága és a mezőtúri kir. járásbíróság közt felmerült hatásköri összeütközési esetet 1892. évi november hó 2-ik napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, következőképen határozott : ezen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Indokok: Sz. Gábort D. T. Lajos 1891. április 24-től 1892. évi április 24-ig fogadta fel béresnek úgynevezett con\ entio mellett. D. T. Lajos Sz. Gábort szolgálatából 1892. évi január 24-én elbocsátván, Sz. Gábor D. T. Lajost a dévaványai községi elöljáróság előtt bepanaszolta az 1892. január 24-től 1892. április 24-ig járó negyedévi bére egyenértékének, a/.az 74 frtnak megfizetése végett, azon az alapon, hogy őt vol1 gazdája minden ok nélkül bocsátotta el. A községi elöljáróság D. T. Lajost elmarasztalta; ennek felebbezése folytán azonban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja a dévaványai községi elöljáróság határozatát megsemmisítette azon ok miatt, hogy panaszos követelése meg nem szolgált időre járó bérkövetelés, tehát kártérítési követelés és mint ilyennek érvényesítése az 1876 : XIII. t -cz. 119. §-a értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Sz. Gábor ennek folytán D. T. Lajost a mezőtúri kir. járásbíróságnál perelte be. A járásbíróság azonban az eljárási hatáskör hiánya miatt megszüntette azon indokolással, hogy az ügy az 1876 : XIII. t.-cz. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Annak megítélésénél, hogy az 1876 : XIII. t.-cz. 56. §-a alapján a cseléd követelheti-e a hátralevő időre a bért, tartási és ruhát, egyedül az a kérdés jön tekintetbe, hogy a gazda törvényes okból bocsátotta-e el a cselédet, de nem jön tekintetbe az, hogy az elbocsátás által okozott-e és minő kárt a cselédnek. Ilyen esetben tehát a hátralevő időre járó bérkövetelést az 1876 : XIII. t.-cz. 119. §-a értelmében a bíróság elé utalt kártérítési kérdésnek 'tekinteni nem lehet ;