Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

CSELÉDI SZOLGÁLAT 541 nevezett eonventio mellett gazdasági kovács gyanánt volt al- Cseled, szol kalmazva, e viszony alapján 139 frt 23 krt követel S. Mihalytol. galat. A szóban forgó követelés érvényesítésére irányuló ugy- ^azdasagt ko ben a bíróság és a közigazgatási hatóság közt felmerült ha- vdcs cseled. tásköri összeütközés elintézésénél a közigazgatási hatóság­hatáskörét megállapítani azért kellett, mert M. János munkája, habár iparos előkészültséget té­telezett föl, a gazdaság körül teljesített személyes és folyto­nos szolgálat jellegével birt és igy, miután M. Jánosra nézve az 1876: XIII. t.-cz. 3. §-ban, különösen e §. b) pontjában érintett kivétel fenn nem forog, ő az 1876: XIII. t.-cz. 1. §-a értelmében cselédnek volt tekintendő ; továbbá, mert a követelés, melyet munkaadója ellen tá­masztott, nem esik az 1876: XIII. t.-cz. 119. §-a alá; végül, mert az 1876: XIII. törvényczikkben tárgyalt kérdések iránt a gazda és a cseléd között támadható viták elintézésére — a mennyiben az idézett 119. §. esete fenn nem forog — az 1876: XIII. t.-cz. 115. és 116. §-ai értelmében a a közigazgatási hatóság van hivatva. 37. Uradalmi kovács akkor is cselédnek tekintendő s Uradalmi ko ehhez képest bérkövetelését a közigazgatási hatóság előtt kell érvényesítenie, ha uradalmi munkáján felül bárki más részére is dolgozhatik. is doigozik. A hatáskört nem érinti az, hogy a cseléd a gazda örökösei ellen lép fel. (1887. október ~25. 1887. évi 33790.1. M. sz.) Tényállás. Cs. Gy., a kit T. K. gazdatisztje Sz. P. udvari kovácsnak fogadott fel oly kötelezettséggel, hogy a gazdaság körül előforduló minden kovácsmunkát elvégezni tartozik, sommás pert indított a viszony megszűnte után Sz. P. ellen 87 frt 92 kr. s járulékai bérhátralék iránt a kolozsvári kir. já­rásbíróságnál, a mely azonban 1878 június 12-ón 7356. p. sz. a. hozott ítéletével elutasította a felperest keresetével, fő­leg azon oknál fogva, mert a pert nem a gazdatiszt, hanem a gazda ellen kellett volna folyamatba tenni. Cs. Gy. felebbezésére az iratok a marosvásárhelyi kir. itélő táblához, innen pedig, minthogy a másodbiróság hiva­talból észlelendő semmiségi okot látott fenforogni, a kir. Cu­riának volt semmitőszéki osztályához terjesztettek fel, a mely 1879. jan. 30-án 25041/78. sz. alatt az elsőbiróság ítéletét megsemmisítette azért, mert ezen ügy az 1876 : XIII. t.-czikk 115., illetve 116. §-ainál fogva a közigazgatási hatóság hatás­köréhez tartozik és igy a kir. járásbíróság alaki szabályta­lanságot követett el, midőn érdemlegesen határozott. vdcs cseléd akkor is, ha más részére

Next

/
Thumbnails
Contents