Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

DOLOGJOG. zálogjogra R. Bertalan végrehajtató, a kinek kérelmére a A zálogjog es lefoglalt követelés behajtása czéljából felperes ügygondnokul a jelzálogjog, kirendeltetett és a beszerzett telekkönyvi iratok szerint még Végrehajtás mások is alzálogjogot szereztek, alperes pedig még csak nem utján SÍ is állította, hogy ezek alzálogjogukat rosszhiszeműen szerezték alzálogjog. volna; ennélfogva alperesnek ez a kifogása figyelembe vehető nem volt. Azt a kifogást pedig, hogy a S. és V. javára bekebelezett 1700 forintos követelés még nem is esedékes, mert a köztük létrejött épitkezési szerződés szerint jogosítva volna azt az épitkezés befejezésétől számitott nyolcz év alatt félévi részletekben törleszteni, eltekintve attól, hogy azt az állítást lerontja ama védelem, hogy a bekebelezett 1700 forintot váltókkal kifizette, szintén nem lehet figyelembe venni, mert ez a feltétel a telekkönyvben nincs kitüntetve már pedig jogszabály az, hogy harmadik jóhiszemű szerzőkkel szemben a jelzálog tulajdonosa csak olyan kifogásokat támaszthat, melyek a telekkönyvből származnak. Annak a kifogásnak, hogy Rosenberg végrehajtó követelése csak 200 forintra rug, tehát felperes is legfeljebb ennyit követelhet, szintén nincsen jogszerű alapja, mert az alzálogjogos hitelezők követelése jóval felülhaladja azt a 850 forintot, a mely a bekebelezett 1700 forintból a törvényes vélelem szerint S. Gyulát megillette és a melynek behajtására felperes feljogosittatott. (900. okt. 31. 6404. sz.) - - Budapesti ítélőtábla: Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, Indokok: Valamely követelésnek végrehajtás utján való lefoglalása esetén végrehajtató kényszerengedmóny utján lép a végrehajtást szenvedőnek jogaiba, ekként a végrehajtást szenvedettnek adósa a lefoglalt követelések végrehajtató érdekében való érvényesítése esetében sikerrel élhet mindama kifogásokkal, a melyek őt engedményezőnek tekintendő közvetlen hitelezőjével szemben megilletik. E jogalapból kiindulva az elsőfokú bíróság ítéletét a fentebbi módon meg kellett változtatni, mert a perbeli adatokkal, nevezetesen az alperes részéről az ellenirathoz becsatolt okiratokkal, főleg pedig a S. Gyula által Budapesten az 1897. június 8-ik napján 3. 7. alatti nyilatkozatban foglaltakkal és dr. F. József, ív. Antal és P. Alajos tanuk vallomásaival és ezek adatainak a periratokhoz XXVI. szám alatt csatolt telekkönyvi iratok között hiteles alakban meglévő végrehajtási jegyzőkönyvekkel való egybevetésével bizonyítottnak veendő, hogy a szóban forgó követelésnek végrehajtás utján történt átruházása idejében a végrehajtást szenvedő S. Gyulának ez a követelése alperessel szemben már fenn nem állott, annálfogva tehát felperest, ki <Minek a követelésnek S. Gyula jogán való érvényesítése végett lépett fel, az alperes részéről S. Gyula ellenében sikerrel érvényesíthető kifogások alapján keresetével elutasítani kellett, (901. máj. 30. 8900. sz.) Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete a követelés Murk„s: Felsőinrósá,<aink elvi határ. XIII.