Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

14 DOLOGJOG. A zálogjog és ](> nem jár1 voltára alapított alperesi kifogásnak figyelembe a jelzálogjog. nem vételére vonatkozó indokok mellőzésével, a benne foglalt egyéb indokok alapján helybenhagyatik. (902. okt. 14., 901. 5851. Sz.) VII. Dologi terhek. Homlokzatdij 19541. Budapesti tábla: A D. alatt csatolt telekkönyvi Budapesten, betét-másolat szerint a Tcereseti ingatlanra B. 2. a. az a tulajdonjogi korlátozás volt már az A. a. adásvevési szerződésnek a keltekor feljegyezve, hogy az ingatlan tulajdonosa a megnyitandó utcza ezen telek előtti felterületének megszerzési árát, homlokzat fejében, Ihulapest fo- és székváros közönségének megtéríteni tartozik, tehát ez a tulajdoni korlátozás már az A. a. keltekor terhét képezte a kereseti ingatlannak, amin nem változtat az a körülmény, hogy az a Budapest fő- és székváros közönségével szemben az ingatlan mindenkori tulajdonosát terhelte, és hogy annak mennyisége számszerűleg eleve meghatározva nem lett. Tekintve pedig azt, hogy az A. a. szerződés első pontja szerint felperes a kereseti ingatlant igény- és tehermentesen vette meg, (dperes a kereseti összeget, mint az ingatlan terhét, habár azt felperes jizette is ki Budapest fő- és székváros közönségének, szerződésileg vállalt kötelezettsége alapján felperemek visszatéríteni köteles. Az a körülmény, hogy a kereseti összeg Budapest fő- és székváros tanácsa által számszerűleg 1896. deczember 25-én 29998/96. sz. a, határozattal akkor lett kivetve, amikor a kereseti ingatlan tulajdonosai alperesek voltak, továbbá, hogy alperesek a fizetésre csak 1<S97. július 18-án kézbesített 23809/897. sz. a. határozattal lettek felhiva, és hogy a 46287 97. sz. a. határozattal alperesek helyett a felperes lett fizetésre kötelezve, a jelen per eldöntésénél döntő sulylyal azért nem bírhat, mert alpereseknek szerződésileg vállalt kötelezettségével szemben közömbös, hogy a kereseti összeg akkor vált-e esedékessé, amikor alperesek voltak az ingatlan tulajdonosai, avagy akkor, amikor felperes volt az. ugy közömbös az is, hogy Budapest fő- és székváros közönségével szemben kit terheit a fizetési kötelezettség. Ez indokok alapján tehát az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával alpereseket fizetésre kötelezni kellett. (5637/1900.) — Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik az A. a. szerződésre alapított indokolásánál fogva s főleg azért, mert Budapest fő- és székváros tanácsa által a korcséi i követelés számszerűleg az 1890. deczember 25-én 29998. sz. a. kelt határozattal állapíttatott meg és vettetett ki, ekkor pedig a keresetlevélben jelzett ingatlan tulajdonosai az alperesek voltaik. (902. ápr. 15. 3575/901.)