Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

512 MINISTERTANÁCSI HATÁROZATOK I. Kegyúri vi- Azok a tények, melyek a magán kegyúri jog eredeti szony. keletkezését megalapítják, kizárólag közjogi természetűek. Kegyuraság Ezzel a felfogással egyezően az 1553 : 9. és 1569 : 36. elismerése, t.-czikkek azt rendelik, hogy a magán kegyúri jog megszerzését ő Felsége a király, mint legfőbb kegyúr előtt kell bizonyitani. E törvények és azok alapján kifejlődött gyakorlat szerint a magán kegyúri jog körül a most jelzett vonatkozásban felmerült vitás kérdéseket maga a király, mint legfőbb kegyúr van hivatva eldönteni, s ezt a jogát vagy deputatum judicium, azaz tetszése szerint egyháziakból, vagy világiakból, vagy mindkettőből vegyesen kiküldött Ítélőszék vagy mindenkori kormánya útján, ujabb időben azonban mindig kormánya útján gyakorolja. A kir. biróságok ujabb időben többször Ítéltek ugyan kegyúri perekben, de ezekben a perekben az képezte az elbírálás tárgyát, hogy a keletkezésére nézve nem vitás kegyuraság kit illet, a vita csakis a kegyúri jog átháramlásának magánjogi alapon eldöntendő kérdése körül forgott, s igy tulajdonképen csak magánjogi viszonyt érintett. Más szempont alá esik azonban az eset, ha a kérdés az, vájjon létezik-e vagy keletkezett-e egyáltalában valamely egyházra vagy egyházi javadalomra nézve a magán kegyúri viszony. Az ily kérdés nemcsak közjogi mozzanatok figyelembe vételével, tehát közjogi alapon döntendő el, hanem — a mennyiben a magán kegyúri jogot a legfőbb kegyúri joggal szembe állítja — közjogi viszonyt érint és igy maga az ügy minden kétséget kizáróan közjogi vitás ügy. A közjogi vitás kérdések csak annyiban tartoznak a magánjogi alapon, magánjogi viszonyok felett Ítélkező polgári biróságok hatásköréhez, a mennyiben azt a törvény kifejezetten rendeli; oly törvényünk pedig nincsen, mely a magán kegyúri jog keletkezésének közjogi kérdését a polgári bíróság hatáskörébe utalná. A hatáskört nem lehet akkép megosztani, hogy midőn a jog érvényesítése a kegyúri viszonyból eredő kötelezettségek teljesítésére, tehát vagyonjogi következményekre irányul, a jogvita a rendes bírósági úton, midőn pedig a kegyúri viszonyból eredő jogok igénybevétele, tehát közjogi eredmény czéloztatik, kormányhatósági vagy közigazgatási úton döntendő el, mert a vitás ügy minőségét nem csupán a jogérvényesítés iránya és alakja szerint, hanem főleg a vita tárgyává tett jog megalkotásához szükséges tények jogi természete és a megállapítandó jogviszony tartalma szerint kell meghatározni. És minthogy a magán kegyurasággal járó vagyoni kötelezettségek szoros kapcsolatban állanak a kegyurat megillető, közjogi természetű jogokkal, a kegyúri viszony alapításának kérdését mindkét vonatkozásban egységesen kell eldönteni