Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

VÍZJOGI ÜGYEK. A kir. ministerium Ó-Kanizsa községnek B. Vincze vizi°8' uoyekellen terület átadása és fal lebontása iránt indított ügyéből l tczómak «tBács-Bodrogh vármegye zentai járásának főszolgabirája és ^engedett temszabadkai kir. törvényszék, mint felülvizsgálati biróság között léten a viz lefelmerült hatásköri összeütközés esetét az 1902. évi június folyását gátló hó 11. napján tartott tanácsában az 1869. évi IV. t.-cz. 25. fal eitávoli§-a alapján vizsgálat alá vévén, a következőké]) határozott: , tásaEbben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság Epitési, illehatáskörébe tartozik. tőle9 házheIndokok. Ó-Kanizsa község elöljárósága azzal a panasz- lyekre feloszszal fordult 1899. évi május hó 31-én 2830. szám alatttást tárgyassá Bács-Bodrogh vármegye zentai járásának főszolgabírójához, engedély fclhogy B. Vincze ó-kanizsai lakos egyik községi utcza végén tételeinek cs falat emelt, a melylyel az utczán összegyűlő viz lefolyását az abban levő meggátolja. Kérte a községi elöljáróság, hogy a főszolgabíró korlátozásnak a panaszlottat az építmény eltávolítására kötelezze. megbirálása. Az ennek következtében megindított közigazgatási eljárás folyamán beismerte a panaszlott, hogy az általa épített fal a vízlefolyást megakadályozza s azzal védte eljárását, hogy azon a helyen előbb sem volt vízlefolyás, hogy a falat azért emelte, mert különben a viz az ő udvarán folynék keresztül és hogy ő a saját telkén építkezett, a mennyiben mind az a terület, a hol az ő háza, az abban a sorban lévő többi házak és az utcza vannak, az ő tulajdonához tartozó földön van, miután földjét házhelyeknek felmérve eladta. Előadta a község ebben az eljárásban azt, hogy mikor B. Vincze 1896. évben a tulajdonában volt szántóföldet házhelyekre felosztva, egyeseknek eladta, a felosztást, illetőleg az építkezést a községi képviselőtestület csak azzal a határozott kikötéssel engedte meg, hogy a panaszlott azt a területet, a melyen most a falat húzta, a felépítendő házsorok között szükséges utcza czéljára a községnek ingyen átengedni tartozik. A főszolgabíró az ügyet 1899. évi szeptember hó 14-én ad 4261/kih. 1899. szám alatt azzal küldte a községi elöljárósághoz vissza, hogy a magánjogi viszonyokat tárgyazó ebben az ügyben nem illetékes eljárni. A község erre 1900. évi augusztus hó 17-én 1900. Sp. I. 685. szám alatt a zentai kir. járásbírósághoz sommás keresetet adott be, a melyben azt kérte, hogy a biróság alperest e falnak eltávolítására s a keresetlevélhez csatolt vázrajzon megjelölt C. D. G. H. területnek utcza czimén közhasználatra a község birtokába bocsátására kötelezze. Az alperes a biróság hatáskörének hiánya miatt pergátló kifogást emelt azon az alapon, hogy a perben nem magánjogi vitáról, hanem építési engedély feltételeinek be nem tartásáról van szó. Előadta továbbá, hogy a válvogfal helyébe időközben deszkakerítést húzott és hogv a község- birtokába