Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

12 DOLÓGJOÖ. Tulajdon szer- 19516. Curia: Felp. kártérítési keresetét arra alapítja, zése és el- hogy az alperes részéről folyamatba tett építkezésnél elkö­vesztése. vetett műszaki hiba folytán' házának a B. A. által bérben A tulajdonos birt 1. és 2. számú üzlethelyiség és lakás falai megrepedtek, kötelessége a a tetőzet megrongálódott és az 1. számú lakáshoz szolgáló szomszéd in- kémény összedűlt, a 2. számú lakáshoz szolgáló kémény lajdonossal pedig összenyomatott, a minek következtében a kereseti ösz­szemben. szeg erejéig károsodott. Nem vitás ugyan a felek között, hogy alperes kérdéses házának felépítését építőmesterre bízta, a ki alperes által perbe is hivatván, elleniratában kifejezet­ten beismerte, hogy az alperes házának terv- és épitész-en­gedély szerint leendő felépitését elvállalta s teljesítette és alperessel szemben az általa végzett építési munkálatok szak­szerű kivitele s az építésügyi szabályok betartása tekinteté­ben felelősséget vállalt: ez a körülmény azonban nem menti fel alperest a felelősség alól ama kár tekintetében, mely a részéről eszközölt építkezésnél állitólag elkövetett műszaki hiba folytán idéztetett elő. Nem menti fel pedig a fentebb érintett körülmény alperest a kártérítési kötelezettség alól azért, mert a tulajdonos a saját telkénele használatában a szom­szédos telek tulajdonosának érdekeire kellő tekintettel lenni tar­tozik és ha telkének használata közben oly cselekményeket végez vagy végeztet, melyekből a szomszédos telek tulajdonosára kár háramlik, azért közvetlenül ő a felelős, az épület tidajdonosa tehát felelős azokért a károkért, melyek a részéről eszközölt épít­kezés közben épitési hiba folytán következtek be, a mennyiben harmadik személylyel szemben az, hogy az épület tulajdonosa az építést építőmesterre bizta s az épitési hiba az építőmes­ter által követtetett el, az épület tulajdonosának felelősségére nézve befolyással nem lehet és az épület tulajdonosát csakis arra jogosíthatja fel, hogy az építőmestertől az ennek tény­kedése vagy mulasztása által okozott kárának megtérítését követelje. Ezeknél fogva felperes elutasítása tekintetében mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatásával, felperes kere­seti jogát alperessel szemben megállapítani s a mennyiben az alsóbiróságok által az ügy csupán a kereseti jog szem­pontjából biráltatott el, az elsőbiróságot a per érdemében való uj határozat hozatalára utasítani kellett. (902. ápr. 28. 4407.) Köztulajdon. 19517. Curia : A magántulajdonon létesített dülöutak fen­Dülőutak. tartása egyedül a tulajdonos akaratától függvén, nem tekint­hetők oly köz-dülőutaknak, a melyek több birtokostárs birtokának megközelítésére szolgálnak és a melyek az 1890. évi I. t.-cz. 1. §-ának 50. p. alatt emiitett köz-dülőutak fogalma alá len­nének vonhatók; a miből jogszerűen következik, hogy azok az eladott birtoktest alkatrészét képezték, melyeknek tulaj­donjoga tehát felperesek által vétel utján megszereztetett. Megtámadják ugyan felperesek a felebbezési bíróság Ítéletét azért is, mert a 7. sz. alatti telekkönyvi térkép alapján nem

Next

/
Thumbnails
Contents