Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

LMJLOGJOG. nyert a kereseti ingatlanra telekkönyvi tulajdonjogot. Mint Tulajdon szer harmadik személy ellenében pedig az alperes ugyanarra az zese es e1' ingatlanra vonatkozó tulajdonának elismerését s a tulajdon- vesztese, jogot csak abban az esetben követelhetné, ha bizonyítaná, Oondatlansat hogy a felperes az ő kijátszása végett, megrövidítése czéljábólés rosszhiszerosszhiszemüleg szerezte meg a tulajdonjogot. Ezt azonban mü^9 " **" az alperes nem bizonyította, mert e tekintetben csupán a,lekkönyvtéo$ közte és a B) alatti adásvételi szerződés szerinti eladók szerzésnM, között lefolyt perre s annak adataira hivatkozott, a nélkül, hogy annak kimutatását, miszerint a kereseti ingatlan peres voltáról s a kérdéses perben foglalt ténykörülményekről a felperes tudomással bírt, meg is kísérletté volna. S minthogy a korlátlan telekkönyvi tulajdonost a tulajdonaként kitüntetett ingatlan birtoklása is, mint a tulajdonjog folyománya megilleti s az erre irányuló keresettel szemben a kereseti ingatlan birtokában levő alperest a hosszas háborítatlan birtoklás sem védheti meg, mivel igényét érvényesíteni elmulasztván, birtokának folytonossága félbeszakittatott az által, hogy amaz ingatlan tulajdonjogát a felperes a per adatai szerint és a telekkönyvre alapított jóhiszemben megszerezte. . . . (1900. február 5-én, 2814. szám.) — Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztattat]k és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatott helyben indokai alapján és azért, mert tekintettel arra, hogy a telekkönyvele a tényleges birtok állapottal igen gyakran meg nem egyeznek, de egyébként a dolog természeténél fogva is a kötelességszerű gondosság megköveteli azt, hogy a vevő a vételi jogügylet megkötése előtt a megszerezni szándékolt ingatlan birtoklási állapotáról és viszonyairól meggyőződést szerezzen, mi fokozottabb mértékben áll felperesre nézve, a ki nem is abban a községben lakik, melynek határában a per tárgyát tevő ingatlan fekszik; minthogy pedig felperes ezt a kötelességszerű gondosságot elmulasztotta, habár erre főképen a 160 koronát tisztán jövedelmező ingatlannak 800 koronában kikötött feltűnően csekély vételára is késztette, az elsőbiróság helyesen állapította meg azt, hogy felperes a peres ingatlan megszerzése körül rosszhiszemben járt el. (1902. okt. 9., 1901. évi 5382. sz.) 19512. Curia: Tekintve, hogy az alperesnek azt az állítását, hogy felperes D. Hafiát a közös atya I). Mihály utáni örökségre nézve teljesen kielégítette, nemcsak az 5. 7. alatti eredetben csatolt okirattal, hanem annak tartalmát megerősítő T. Vaszily és D. Juon tanuk hit alatti vallomásával is bizonyította, azt pedig, hogy alperes D. Hafiának atyai örökrészének kikerekitése czéljából közösen 14 frt értékben megállapított sertést adott át, B. Mikula is tanúsította, tekintve, hogy az ötvösfalvai 216. számú telekjegyzőkönyvben felvett és a közös édesatya 1). Mihály tulajdonát képezett ingatlanokat .... a 2181. hrsz. részlet felének kivételével, melyei