Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

JOLOG.IOG. III. A tulajdon. í. Tulajdon szerzése és elvesztése. 19510. Curia: Felperes első sorban azt panaszolja, hogy A tulaÍdon a felebbezési bíróság a B) alatti okiratnak nem helyes ér- ln?° d9l09 telmet tulajdonitott, midőn abból azt a jogi következtetést tulajdonának vonta le, hogy felperes és a végrehajtást szenvedett között megszerzése a szóban forgó okiratban foglalt jogügylettel nem adásvétel, hanem szállítási szerződés köttetett és ebből tévesen vonta le azt a további jogi következtetést, hogy felperes a B) alatti szerződéssel az igényelt kukoriczára a tulajdonjogot meg nem szerezte. Ez a panasz ily értelemben nem bir ugyan megállható alappal, mert a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint alakilag és tartalmilag való B) alatti okirat mellett a végrehajtást szenvedő csak faj és suly szerint, de nem egyúttal egyedileg meghatározott terményt adott el felperesnek, melynek átadása csak a felperes által meghatározandó határidőben volt eszközlendő. Minthogy pedig általános jogszabály az, hogy ingó dolgok tulajdonjoga az átvétellel szereztetik meg, .ebitől jogszerűen következik, hogy helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy ;i B) alatti okirat alapján felperes az eladó ellen csak követelési jogot nyert, de azzal az igényelt kukoriczára a tulajdonjogot még meg nem szerezte, mihez képest ebben a perben az sem bir jogi jelentőséggel, hogy a B) alatti szerződéssel az abban résztvevő felek között adásvételi vagy pedig szállítási ügylet létesült. Mind a mellett felperes panasza lényegileg még is alapos; mert a felebbezési bíróság tényállása szerint felperes azt is állította és bizonyítani kívánta, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtás foganatosítását megelőzően, az igény tárgyát képező kukoriczát, habár csöves állapotban, kotárkába szállította és azt felperes saját zárja <dá vétetvén, a zár kulcsait magához vette; már pedig eme tényállításnak vidósága esetén az átadás rövid uton annyival inkább megtörténtnek tekintendő, mivel a zár alá vétellel felperes a kukoriczát birtokába vévén, egyrészről jogot nyert ahhoz, hogy eladó a B\ alattiban feltüntetett mennyiséget abból adja ki, másrészről azonban a birtokba vétellel ez időtől fogva a koczkázat is felperesre hárult és ez elesett attól a jogtól, hogy esetleg az árut minőségileg kifogásolhassa; minthogy pedig a felebbezési bíróság abból a téves felfogásból indulva ki, hogy az átadás az árunak a forgalomba való hozatalára szükséges előkészítése és ily állapotban való fölmérése nélkül meg nem történhetett, a tényállásnak ebben az irányban való megállapítására ki nem terjeszkedett és e szerint az ügy érdeme ily hiányos tényállás mellett e helyütt az eldöntésre nem alkalmas, ennélfogva a felebbezési bíróság ítéletét a 8. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani stb. (1. (í. 118. 901. ápr. 10.)'